A maffia: megjelent a Múlt-kor őszi száma

A délolasz bűnszervezetek kialakulásától Al Capone Chicagóján, Pablo Escobar drogbirodalmán és Budapest alvilágán át az utolsó szicíliai keresztapa elfogásáig követi végig a szervezett bűnözés történetét a Múlt-kor legújabb, őszi száma. A magazin emellett bemutatja az 1956-os forradalom hétköznapjait és társadalmi összefogását, Kabay János és Kelp Ilona világraszóló felfedezését, a középkori bankárok kockázatos világát, valamint Sutton Hoo legendás hajósírjának feltárását is.

Alvilági történetek Szicíliától Budapestig

Milyen társadalmi és történelmi körülmények kellettek ahhoz, hogy Olaszország valóságos „maffiagyárrá” váljon? A Múlt-kor új számának központi dossziéja bemutatja, miként erősítette a központi hatalommal szembeni bizalmatlanság, a szegénység, a korrupció és a politikai összefonódás a Cosa Nostra, a Camorra és a ’Ndrangheta hatalmát. Az olasz bűnszervezetek nem csupán erőszakkal és megfélemlítéssel tartották fenn befolyásukat. Munkahelyeket, védelmet és megélhetést kínálva sok helyen az állam helyébe lépő árnyékhatalomként működtek.

A történet a szicíliai falvaktól az Egyesült Államokig vezet. A magazin öt hírhedt gengszter, köztük Al Capone, Lucky Luciano, Frank Costello és Tony Accardo portréján keresztül mutatja be az amerikai szervezett bűnözés átalakulását. Capone a szesztilalom idején csempészetből, szerencsejátékból és zsarolásból építette fel chicagói birodalmát, végül azonban nem gyilkosság, hanem adócsalás miatt került börtönbe. Luciano már egy üzleti alapon működő országos rendszerré szervezte át a maffiát, Costello pedig politikai kapcsolataival és korrupcióval érvényesítette akaratát.

Budapestnek is megvolt a maga alvilága. A századfordulón kasszafúrók, zsebtolvajbandák, orgazdák és vonatrablók működtek a fővárosban, miközben kialakultak a bűnözés hírhedt helyszínei a Teleki tértől Angyalföldön át a korabeli Csikágóig. Az 1895-ben elfogott Papacosta banda fél Európa pénzembereit tartotta rettegésben, tagjai álkulcsokat, elektromos fúrógépet és sétabotba rejtett tőrt is használtak. A Horthy-korszak sajtójában később egyre gyakrabban jelent meg az amerikai nagyvárosok bűnözését idéző „alvilág” fogalma, és vele együtt Budapest sajátos „Chicago komplexusa”.

A dosszié Pablo Escobar és a Medellín kartell felemelkedését, valamint a rendszerváltás kori Magyarország egyik legszövevényesebb leszámolását is feldolgozza. Escobar szervezete az 1980-as évekre az Egyesült Államokba irányuló kokainkereskedelem mintegy nyolcvan százalékát ellenőrizte. Magyarországon pedig 1990-ben a Fried Ernő elleni gyilkosság jelezte, hogy az átalakuló országban új, minden korábbinál brutálisabb bűnözői módszerek jelentek meg.

A valódi maffia és a filmek világa között több kapcsolat húzódik, mint elsőre gondolnánk. Francis Ford Coppola Keresztapa trilógiájának számos jelenetét tényleges leszámolások, menekülések és kongresszusi meghallgatások ihlették. A Corleone család ugyan kitalált, történetének nem minden részlete született az alkotók fantáziájából. A dossziét Matteo Messina Denaro története zárja, akit harmincévnyi bujkálás után, 2023 januárjában egy palermói magánklinika előtt fogtak el.

Kenyér, villamos és tankok 1956 őszén

Az 1956-os forradalmat többnyire tankokkal, barikádokkal és fegyveres harcokkal azonosítjuk. A Múlt-kor összeállítása ezúttal azt vizsgálja, hogyan élte meg a rendkívüli napokat a társadalom. Az emberek kenyeret kerestek, sorban álltak, rádiót hallgattak és járták a romos várost. A gyerekek játszottak, rajzoltak és naplót írtak, miközben az utcákon lövések dördültek. Egy elmaradt egyetemi zárthelyi, egy szelet zsíros kenyér vagy egy feldöntött villamos látványa így válhatott a forradalom személyes emlékezetének részévé.

Az összeállítás központi témája a társadalmi szolidaritás. Vidékről élelmiszer érkezett Budapestre, a fegyveres csoportok üzleteket nyittattak ki, az emberek pedig idegenként is segítették egymást. A lapszám külön írásban vizsgálja Mindszenty József 1956-os szerepét, szabadulását és november 3-i rádióbeszédének utóéletét. Egy másik tanulmány azt tárja fel, hogyan ítéltek el 1966-ban tizenegy fiatalt egy jobbára képzeletbeli forradalmi összeesküvés miatt.

Középkori bankárok és nacionalizmus a palackban

Bankfiókok és mobilalkalmazások nélkül is virágzott a pénzügyi élet a középkorban. Az itáliai kereskedők kezdetben szabadtéri padokon bonyolították üzleteiket, innen származik a bank elnevezése is. A hitel hatalmas vagyonokat teremthetett, de a bukás veszélye állandó volt: Velencében a XIII. és a XVI. század között működő 103 magánbank közül 96 tönkrement. A csődbe jutott bankárt nemcsak az anyagi veszteség sújtotta, hanem megalázó nyilvános szertartás is várhatta.

A pénz mellett az ital is a hatalom és az identitás kifejezőjévé válhatott. A francia forradalom idején a vörösbor a köztársasági egyenlőség hazafias itala lett, míg a pezsgőt az arisztokráciához és a jómódhoz társították. Németországban a sör vált az összetartozás egyik jelképévé, Magyarországon pedig a borpatriotizmus kapott különleges szerepet a nemzeti önkép kialakításában.

A magyar Curie házaspár világraszóló sikere

Kabay János és Kelp Ilona történetében tudományos kíváncsiság, szerelem és vállalkozói merészség találkozott. A házaspár olyan eljárást dolgozott ki, amellyel mákszalmából, az ópiumfázis kihagyásával lehetett morfint előállítani. Az 1931-ben kidolgozott technológia alapjaiban változtatta meg a gyógyszeripart, és tíz országban szabadalmaztatták.

Az Alkaloida Vegyészeti Gyár történetét pénzhiány, technológiai kudarcok és személyes tragédiák kísérték, a felfedezés jelentőségét azonban mindez nem csökkentette. Kabay és Kelp munkáját olyan nagyra értékelték, hogy jó eséllyel a Nobel-díj közelébe kerülhettek volna.

Halottlátogatás, hajósír és egy kastély kalandjai

A magyar néphagyományban a halál nem feltétlenül megsemmisítő véget, hanem átváltozást jelentett. A halottas házban ablakot nyitottak, hogy a lélek eltávozhasson, letakarták a tükröt, megállították az órát, majd virrasztással, siratással és halotti torral búcsúztak az elhunyttól. Az összeállítást különös, olykor keserédes és tréfás régi sírversek egészítik ki.

A régészet iránt érdeklődők Sutton Hoo világhírű hajósírjának történetét is megismerhetik. Az 1938-ban kezdődő ásatáson Edith Pretty és az autodidakta kutató, Basil Brown egy 27 méter hosszú angolszász hajó nyomaira és páratlan sírmellékletekre bukkant. A leletek egy VII. századi uralkodó gazdagságáról tanúskodnak, a sír lakójának kilétét azonban máig nem sikerült teljes bizonyossággal megállapítani.

A kastélyok kedvelőit a soborsini rezidencia kalandos múltja várja. A Maros völgyében álló épület történetéhez parasztfelkelés, emberrablás, tűzvész, Liszt Ferenc látogatása, kommunista államosítás és egy száműzött román uralkodó hazatérése is kapcsolódik. A képzőművészeti rovat James Tissot divatos nőalakjain keresztül mutatja be a viktoriánus társadalom szigorú szabályait és az azokat provokáló festői történeteket.

A gasztronómiai rovat a régi szüretek elmaradhatatlan fogását, a bográcsban készített juhhúsos kását idézi fel. Az ételt főúri vendégek, szőlősgazdák és szüretelő munkások egyaránt fogyasztották, és Deák Ferenc kedvenceként is számon tartották.

A Múlt-kor őszi számában mindezek mellett a biatorbágyi viadukt felrobbantásáról, a hadseregekben szolgáló kutyákról, a történelem hét nevezetes hadjáratáról, az 1951-es év eseményeiről, valamint a régi magyar orvosi nyelv különös kifejezéseiről is olvashatnak.

A Múlt-kor őszi száma augusztus 28-tól kapható az újságárusoknál, a magazinra pedig kedvezményesen lehet előfizetni a Múlt-kor webáruházában.