Világháborús repülőgépek nyomában a hazai roncskutatók
Második világháborús repülőgépek hazai roncskutatásáról és a feltárások kulisszatitkairól jelent meg egy átfogó interjú a Pegazus Művek ismeretterjesztő csatornáján. Ahogy az a legújabb adásból kiderül, a Magyar Roncskutató Egyesület munkatársai több évtizedes kutatómunkával tárták fel a Veszprém vármegyei Dudar és Ajka környékén lezuhant harci gépek maradványait, fényt derítve az eltűnt pilóták sorsára. Az orosz és magyar szakemberek bevonásával zajló feltárások a személyes történetek dokumentálásán túl a hadtörténeti emlékek megőrzését is szolgálják.
- A Magyar Roncskutató Egyesület tagjai a Pegazus Művek új interjújában a Dudar térségében és az ajkai régióban feltárt második világháborús repülőgéproncsok kutatásáról számoltak be.
- A szakemberek hosszú távú levéltári kutatásokkal, szemtanúk visszaemlékezéseivel és nemzetközi archívumok segítségével azonosítják a repülőgépeket és a hősi halált halt pilótákat.
- A roncskutatás célja a hadtörténeti emlékek megmentése, az elfeledett sorsok tisztázása és a hozzátartozók tájékoztatása a katonák végső nyughelyéről.
A Vaczula Márta és Pálffy Sándor részvételével készült beszélgetés rávilágít a roncskutatás komplex folyamatára, amely az amatőr fémkeresőzéstől mára szigorú szakmai és jogi keretek közé szorított tevékenységgé vált. A magyar jogszabályok értelmében a hadtörténeti leletek a kulturális örökség részét képezik, így feltárásukat kizárólag megfelelő szakértelemmel rendelkező muzeológusok, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint képzett régészek felügyelete mellett végezhetik.
A Kárpát-medencében a második világháború alatt megsemmisült sok ezer amerikai, német, szovjet és magyar repülőgépből napjainkra szinte egyetlen ép példány sem maradt, mivel a háborút követően az államvezetés és a fémgyűjtők a legtöbb roncsot ipari célokra feldolgozták.
Az egyesület egyik legjelentősebb eredménye egy Dudar közelében lezuhant szovjet Il-2-es (Sturmovik) csatarepülőgép azonosítása volt. A repülőgép 1945. március 22-én zuhant le egy légvédelmi találat következtében a Roncsos-kútnak nevezett területen. Pálffy Sándor kutatásai során, a szemtanúk felkutatásával és egy orosz roncskutató csoport bevonásával találták meg a függőlegesen a talajba fúródott, súlyosan roncsolódott Mikulin AM-38-as motort.
Az orosz katonai levéltárak (Podolszk) adatbázisaival való összevetés alapján a szakemberek sikeresen azonosították a gép személyzetét, Jevgenyij Pavlovics Kartasov pilótát és Vlagyimir Alekszejevics Gladkov lövészt, akik a támadás során ejtőernyővel ugrottak ki a gépből.
Egy másik meghatározó feltárás Ajka térségében zajlott, ahol a magyar királyi légierőhöz tartozó Focke-Wulf Fw 190 F típusú vadászbombázó maradványait azonosították. Az egy maréknyi alumíniumforgácsból kiinduló, éveken át tartó nyomozás során a szakemberek megtalálták a BMW 801-es motor darabjait, a gépfegyvereket és a pilótaülés maradványait, bennük a személyzet emberi csontjaival.
Ez is érdekelhet
A fellelt motor gyári száma és a levéltári veszteségi kartonok adatai alapján a roncs nagy valószínűséggel Strókai Géza szakaszvezető repülőgépe volt, akinek halálát a családja a hetvenes évekig nem fogadta el hivatalosan.
A roncskutatás jelentősége a műszaki dokumentáción túl a társadalmi emlékezet fenntartásában is megmutatkozik. Az interjú résztvevői hangsúlyozták, hogy a kutatás elsődleges célja az eltűntnek nyilvánított katonák felkutatása, a családtagok tájékoztatása és a végtisztesség megadása a frontokon elesett áldozatoknak. Az előkerült fegyvereket és gépalkatrészeket a múzeumok és a Hadtörténeti Intézet gyűjteményeiben konzerválják, majd a honvédelmi napokon és állandó kiállításokon mutatják be a nagyközönségnek, megőrizve a 20. század egyik legtragikusabb időszakának tárgyi emlékeit.
