A mesterséges intelligencia is segít az ügynökakták kutatásában
A mesterséges intelligencia levéltári alkalmazásairól és az ügynökakták feldolgozásának kihívásairól rendeznek beszélgetést szeptember 25-én. A Kutatók Éjszakája honlapján közzétett hivatalos programajánló szerint a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) közösen mutatja be az iratfeldolgozás új technológiáit. A tudományágakon átívelő esemény a modern digitalizáció társadalmi és etikai kérdéseit is részletesen vizsgálja.
- A Kutatók Éjszakája keretében kerekasztal-beszélgetést rendeznek a történelmi ügynökakták digitalizációjának új technológiai lehetőségeiről.
- A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és az ÁBTL közös programja a mesterséges intelligencia levéltári alkalmazásait és társadalmi hatásait vizsgálja.
- A szeptember 25-i eseményen matematikusok, történészek és levéltárosok vitatják meg a zajos dokumentumok algoritmikus feldolgozásának korlátait.
Az Ügynökakták, algoritmusok, emlékezet címmel meghirdetett délutáni program során a szakemberek rövid előadások keretében vázolják fel az állambiztonsági múlt feltárásának helyzetét, amelyet egy kerekasztal-beszélgetés követ.
A történelmi dokumentumok modern feldolgozása napjainkra túllépett a papíralapú iratok puszta szkennelésén és számítógépes rögzítésén. A mesterséges intelligencia bevonása új utakat nyit a nagy mennyiségű, elhalványodott, úgynevezett zajos dokumentumanyag automatizált elemzésében. A résztvevők arra keresik a választ, miként képes a technológia feltárni a rejtett hálózatokat az iratok eredeti történeti kontextusának megőrzésével.
A kerekasztal-beszélgetésen a szervező intézmények vezető kutatói vitatják meg az új analitikai eszközök alkalmazhatóságát. A rendezvényen részt vesz Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója, Tóth Eszter főigazgató-helyettes, továbbá a technológiai fejlesztéseket képviselő Miklós Dezső, a Rényi Intézet főigazgató-helyettese és Kovács Gábor, az intézmény Mesterséges Intelligencia Kutatási Osztályának matematikusa. A történészszakmai hátteret Horváth Sándor, az ELTE Történettudományi Kutatóintézet Jelenkortörténet Osztályának vezetője biztosítja, megteremtve a hálózatelemzéshez elengedhetetlen társadalomtudományi keretrendszert.
Az állambiztonsági iratok algoritmizálása az informatikai háttér biztosításán túl emlékezetpolitikai kérdéseket is felvet. A 20. század második felében a magyar pártállami diktatúra állambiztonsági szervei kiterjedt megfigyelési hálózatot működtettek. Az ezen időszakban keletkezett, ma az ÁBTL őrizetében lévő iratok kutathatósága a rendszerváltás óta folyamatos társadalmi vita tárgya. A korszerű matematikai algoritmusok alkalmazása lehetővé teheti az eddig feltáratlan összefüggések és a besúgóhálózatok logikai mintázatainak pontosabb azonosítását, felgyorsítva a jelenkorkutatás és az iratfeltárás lassan haladó folyamatait.
Ez is érdekelhet
Az informatikai eszközök térnyerése ugyanakkor új etikai dilemmákat is teremt a levéltári gyakorlatban. A regisztrációhoz kötött program kiemelten foglalkozik azon társadalmi következményekkel, amelyeket egy korábban nehezen kutatható iratanyag tömeges gépi feldolgozása okozhat. A számítógépes modellek drasztikusan felgyorsítják az információk kinyerését, de a kapott eredmények értelmezése továbbra is a szakképzett történészek és levéltárosok feladata marad, elkerülve az adatok kontextus nélküli felhasználását.
A kutatokejszakaja.hu oldalon elérhető esemény a múltfeldolgozás és az adattudomány találkozásának gyakorlati nehézségeibe enged betekintést.
