Elveszett színeket rekonstruál a mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligencia és fejlett háromdimenziós képalkotó eljárások segítségével állítják helyre Európa kulturális örökségének elveszett árnyalatait, ahogy arról az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) koordinálásával működő PERCEIVE projekt beszámolt. A kutatás mérföldkőnek számít a műemlékvédelemben, mivel a múlt hiteles vizuális rekonstrukciójával alapjaiban formálja át az ókori művészet színkultúrájáról alkotott eddigi történelmi ismereteket.
- Az Európai Unió által támogatott PERCEIVE projekt modern technológiákkal állítja helyre a történelmi műtárgyak megfakult vagy eltűnt színeit.
- A kutatók az ókori szobrászattól kezdve a korai színes fotográfiákig öt különböző műemlékvédelmi kategóriában tesztelték a digitális rekonstrukciós eljárásokat.
- Az eredmények nemcsak a műtárgyak megóvását segítik, hanem végleg megcáfolják a hófehér ókorról évszázadokon át éltetett téves történelmi elképzeléseket is.
A történelmi emlékezet egyik legnagyobb torzulását a színek idővel bekövetkező eltűnése okozza. A reneszánsz óta a nyugati kultúrában mélyen gyökeret vert a fehér ókor mítosza, amely az antik szobrokat és épületeket nyers, díszítetlen márványként képzelte el, holott azokat eredetileg élénk pigmentekkel festették be.
Sofia Pescarin, a kutatást vezető Örökségtudományi Intézet (CNR ISPC) projektkoordinátora szerint a szín nem csupán esztétikai réteg, hanem alapvető történelmi és szimbolikus jelentést hordoz. Amikor a pigmentek az évszázadok során lebomlanak, a múltról alkotott kép is eltorzul, ami megnehezíti a műtárgyak hiteles értelmezését.
A kihívás leküzdésére életre hívott, egyetemeket és múzeumokat tömörítő PERCEIVE projekt új módszertant dolgozott ki. A szakemberek öt örökségvédelmi területre fókuszáltak: az ókori szobrászat és építészet elveszett színeire, a festmények színváltozásaira, a történelmi textíliák fakulására, a korai színes fényképek, például az autokróm fotók degradációjára, valamint a digitális művészeti alkotások megőrzésére. A rekonstrukció során mesterséges intelligenciát és háromdimenziós vizualizációt alkalmaztak, amely átláthatóan kezeli a történelmi bizonyítékokat és a tudományos bizonytalanságokat.
A kutatási program során számos nyílt hozzáférésű digitális eszközt fejlesztettek ki a szakemberek számára. Ilyen a fénykárosodást becslő szoftver és a színekkel kapcsolatos adatokat összesítő Colour Knowledge Repository. Az elméleti eredményeket a gyakorlatban is tesztelték: a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban a pompeji Ízisz-templom egykori színvilágát mutatták be, az oslói Munch Múzeum a restaurálás kihívásait szemléltette, a trondheimi NTNU Egyetemi Múzeum pedig a korai színes fotográfiák helyreállítására fókuszált. A pompeji kiállítás innovatív megközelítése a 2025-ös sienai Digital Heritage Awards keretében elnyerte a legjobb digitális örökségi tárlatnak járó elismerést.
A virtuális és hibrid technológiák integrálása nemcsak a műemlékvédelem hatékonyságát növeli, hanem a múzeumlátogatók számára is hitelesebb történelmi élményt nyújt. A PERCEIVE projekt által lefektetett módszertani alapokat a jövőben a COLOURS nevű európai kutatási program viszi tovább, hogy a kifejlesztett helyreállítási technikák a mindennapi muzeológiai és restaurátori gyakorlat szerves részévé váljanak Európa-szerte.
