Rejtélyes ókori épületre bukkantak az óbudai szeszgyár területén
Egyedülálló, rejtélyes rendeltetésű római kori épület maradványait azonosították a régészek a volt Óbudai Szeszgyár területén zajló beruházás során, számolt be róla Zsuppán András a Válasz Online-on. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának szakemberei a Waterfront City lakópark építési területén bukkantak a romokra, ám a leletegyüttes szerkezete és formája a szakemberek számára is meglepetést okozott, mivel pontos párhuzama sem Magyarországról, sem a római birodalom más területeiről nem ismert.
- Az Aquincumi Múzeum régészei egy ismeretlen funkciójú, toronyszerű és folyosós római építményt tártak fel Óbudán.
- A Waterfront City ingatlanfejlesztési projekt helyszínén korábban a katonaváros első Mithrász-szentélye is előkerült.
- A 4. század első feléből származó, embermagas falakkal megmaradt romok pontos rendeltetését még vizsgálják a szakemberek.
Az ásatásvezető régész, Kostyál Gergely, valamint a kutatásban részt vevő Budai-Balogh Tibor és Sárosi Edit által bemutatott alaprajz egy észak-déli tájolású, a Duna vonalával párhuzamosan futó, keskeny épületet mutat. A folyosószerű része eddig feltárt szakasza 55 méter hosszú és 8 méter széles, amely északi irányban egy 15 méteres, pillérekkel megerősített, sokszögletű, toronyszerű építményben végződik.
A helyszínen több építési periódus nyomait azonosították: az eredeti terrazzo padló felett későbbi döngölt agyagpadló és egy nagyméretű kőtömbökből rakott lépcső is előkerült. A falak külső oldalán látható római fúgavakolat kiemelkedő épségben maradt meg, míg a belső felületeket fehérre meszelték.
A terület a római korban az aquincumi katonaváros külső övezetéhez tartozott, a Helytartói Palotával szemben. Az 1970-es évek lakótelep-építéseiből kimaradt, 19. század végi ipari telek 2017-es dózerolása tette lehetővé a szisztematikus kutatást. A terület északi részén 2023-ban a régészek már azonosították a katonaváros első Mithras-szentélyét, ahol feliratos oltárkövet, kultusztárgyakat és freskótöredékeket is találtak. A most feltárt, nagyszabású építmény viszont már a korábbi lakónegyed 3. századi pusztulása után, a 4. század első felében emelkedhetett.
Ez is érdekelhet
Az építmény funkciója egyelőre tisztázatlan, mivel a mindössze 65 centiméter vastag falak erődítménynek túl vékonyak. A kutatók nem zárják ki, hogy az épület kapcsolatban állhatott Aquincum Nagy Konstantin korabeli, késő római erődjével, amelynek északi határa jelenleg még ismeretlen.
A 19. századig beépítetlenül maradt mezőn a szeszgyár 20. század eleji építkezései során a római falakat korábban már meglelték, és részben be is foglalták az egykori üzem pincéjébe. A romok megőrzéséről és jövőbeni bemutatásáról az örökségvédelmi hatóság hoz döntést.
