Tiltakoznak a londoni múzeumok a külföldieket sújtó belépődíjak ellen
A londoni kulturális intézmények igazgatói határozottan ellenzik a brit kormány azon tervét, amely belépődíjat vezetne be a nemzeti múzeumokat látogató külföldi turisták számára. A Local Democracy Reporting Service hírügynökség beszámolója szerint a szektor képviselői a londoni közgyűlés gazdasági és kulturális bizottsága előtt fejezték ki aggályaikat az intézkedéssel kapcsolatban. A 2001 óta érvényben lévő ingyenesség megszüntetése a szakemberek szerint nemcsak a múzeumok bevételi modelljét bontaná meg, hanem a brit főváros nemzetközi kulturális vonzerejét is csökkentené.
- A brit kormány a finanszírozási nyomás enyhítése érdekében fontolóra vette, hogy belépődíjat szedjen a külföldi turistáktól a nemzeti múzeumokban.
- A kulturális intézmények vezetői szerint a lépés veszélyeztetné a jelenlegi üzleti modellt, amely a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételekre épül.
- Az Egyesült Királyságban 2001 óta biztosítanak ingyenes belépést a legjelentősebb gyűjteményekbe, amelyek működését az infláció és az alacsonyabb látogatószám is nehezíti.
A brit Kulturális, Média- és Sportminisztérium (DCMS) még márciusban jelentette be, hogy a növekvő finanszírozási nyomás kezelése érdekében megvizsgálja a külföldi látogatók fizetőssé tételének lehetőségét az államilag fenntartott angliai intézményekben.
Sir Tristram Hunt, a londoni Victoria and Albert Museum (V&A) igazgatója a városházi meghallgatáson hangsúlyozta, egyelőre nem látja bizonyítottnak a tervezet előnyeit. Kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági modelljük arra épül, hogy a látogatók a belépőjegy helyett az intézményi kávézókban, az ajándékboltokban, a fizetős időszaki kiállításokon, valamint a tagsági programokon keresztül költenek. Egy kötelező belépti díj bevezetése ezt a jól működő rendszert tenné tönkre, és Európához, illetve az Egyesült Államokhoz képest is versenyhátrányba sodorná a londoni gyűjteményeket.
A pénzügyi érvek mellett az intézmények társadalmi küldetése is sérülhet a tervezet elfogadásával. Rebecca Pullen, az Imperial War Museums kabinetfőnöke rámutatott, hogy a múzeum alapvető feladata a történelem mindenki számára elérhetővé tétele, így minden olyan lépés, amely ezt az elvet csorbítja, komoly etikai aggályokat vet fel.
A vita egy szélesebb körű strukturális válság közepette zajlik. A brit múzeumi szektor rendkívül nehéz időszakot él meg a reálértéken csökkenő állami támogatások, az egekbe szökő energiaköltségek és a koronavírus-járvány előtti szinttől továbbra is elmaradó látogatószámok miatt. Jenny Waldman, az Art Fund igazgatója megerősítette, hogy a gyűjtemények gondozásának és a létesítmények üzemeltetésének fix költségei drasztikusan megnőttek, amit a kereskedelmi bevételekkel már nem lehet teljesen kompenzálni.
Sadiq Khan londoni polgármester szintén ellenzi a belépődíjak bevezetésének tervét, mivel az ingyenes galériákat és múzeumokat a brit főváros kulturális életének alapvető elemének tartja. Helyettese, Justine Simons a meghallgatáson emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság nemzeti szinten Európa egyik legkevesebbet költő állama a művészeti finanszírozás terén, ami a jelenlegi gazdasági klímában különösen sérülékennyé teszi az ágazatot.
A brit kormányzat részéről a DCMS szóvivője egyelőre annyit közölt, hogy tisztában vannak a nemzetközi látogatók megadóztatásának gyakorlati és pénzügyi bonyolultságával, és végleges döntés még nem született az ügyben, a hivatalos tájékoztatást pedig az év későbbi szakaszára ígérték.
Ez is érdekelhet
Az ingyenes múzeumlátogatás intézménye mélyen gyökerezik a modern brit kultúrpolitikában. Az ország tizenöt nagy nemzeti múzeumában, amelyek közül tizenkettő Londonban található, 2001-ben törölték el az általános belépődíjakat. Az akkori döntés elsődleges célja a kultúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása és a társadalmi akadályok lebontása volt a közgyűjtemények látogatása terén. Az intézkedés történelmi léptékű látogatószám-növekedést eredményezett a legnagyobb intézményekben.
A londoni múzeumok hibrid modellje az elmúlt több mint két évtizedben globális hivatkozási alappá vált, megmutatva, hogy az ingyenes alaptevékenység és a piacra épülő kiegészítő szolgáltatások képesek fenntartani a nemzetközi turizmus legfontosabb célpontjait, egészen a mostani gazdasági válságidőszakig.
