Hatalmas ókori római ezüstpénzleletet tártak fel Németországban
Egy amatőr régész csaknem ezer darab római ezüstpénzt fedezett fel a németországi Köln közelében fekvő Wesseling határában. Ahogy az az AP hírügynökség beszámolójából kiderül, a lelet a Hadrianus császár korából származó eddigi legnagyobb érmekincs Németország területén. A Rajna-vidéki hatóságok szerint a Kr. u. 2. században elásott gyűjtemény kivételes épségben maradt fenn.
- Egy amatőr régész 934 darab római ezüstdénárt talált a nyugat-németországi Wesseling közelében egy szántóföldön.
- A több mint három kilogramm súlyú leletegyüttes a Hadrianus császár korából származó eddigi legnagyobb érmekincs az országban.
- A Kr. u. 2. században elrejtett gyűjtemény egy korabeli római legionárius mintegy hat évnyi megtakarításának felel meg.
A páratlan leletegyüttesre egy fémkeresővel felszerelt amatőr kutató, Oliver Riedl bukkant rá egy évvel ezelőtt. A műszer az első érmék megtalálása után is folyamatosan jelezte a fém jelenlétét, ezért a megtaláló értesítette a hatóságokat. A helyszínre érkező régészeti csoport a feltárás során összesen 934 darab római ezüstdénárt emelt ki. A 3,1 kilogramm összsúlyú, gondosan megtisztított és tudományosan feldolgozott kincset kedden állították ki a bonni LVR-LandesMuseum tárlatán.
A Rajna-vidéki Műemlékvédelmi Hivatal szakértői megállapították, hogy az érméket a Kr. u. 2. század második negyedében rejtették el szándékosan. Erich Classen állami régész rámutatott, hogy modern bankrendszer hiányában a vagyon földbe ásása bevett biztonsági megoldásnak számított. Bár az elrejtés pontos indítéka nem ismert, a tulajdonos feltételezhetően váratlanul halt meg, így az ezüstpénzek helyéről szóló információ elveszett. A szakemberek hangsúlyozták, a 2. századból ritkán kerülnek elő ilyen kiterjedésű leletek.
Az ókori kincs egykori vásárlóértékének meghatározásához a római hadsereg zsoldrendszere nyújt támpontot. Rahel Otte, a hivatal tudományos munkatársa elmondta, hogy a korszakban egy átlagos legionárius évente háromszáz dénárt keresett, amelynek mintegy felét automatikusan levonták az élelmezésre és a felszerelésre. Egy közkatonának tehát körülbelül hat évnyi teljes, szabadon elkölthető jövedelmét kellett volna félretennie egy ekkora vagyon felhalmozásához.
Ez is érdekelhet
A lelet földrajzi elhelyezkedése szorosan összefügg a régió ókori geopolitikai jelentőségével. Köln és térsége Kr. e. 39 és Kr. u. 459 között állt római fennhatóság alatt. A birodalom jelenlétét Marcus Vipsanius Agrippa hadvezér alapozta meg, aki a Rajna mentén katonai előőrsöt hozott létre, amelyből később Colonia Agrippina kifejlődött. Hadrianus császár uralkodása alatt a folyó limesként választotta el a provinciákat a germán területektől. A határ menti erődrendszer és a katonaság ellátása folyamatos pénzáramlást igényelt, ami megmagyarázza a nagy mennyiségű nemesfém érme jelenlétét.
