Vakondtúrások jelezték egy középkori kapuépítmény maradványait Flandriában
Egy 13. és 14. századból származó középkori kapuépítmény maradványait azonosították belga régészek a felszíni vakondtúrások szisztematikus vizsgálatával a flandriai Damme település közelében: a Genti Egyetem kutatói ásatások nélkül, a rágcsálók által felszínre hozott leletek és geofizikai mérések kombinálásával térképezték fel a területet. A felfedezés egy olyan, vizesárokkal körülvett egykori mezőgazdasági birtok részleteibe enged bepillantást, amely évszázadokkal ezelőtt eltűnt a történelmi feljegyzésekből.
- A Genti Egyetem kutatói vakondtúrásokból származó leletek elemzésével azonosítottak egy 13. és 14. századból származó téglaépületet Belgiumban.
- A flandriai Damme közelében végzett felmérés során a szakemberek több mint nyolcszáz földhalmot vizsgáltak át, amelyekből csaknem háromezer régészeti töredék került elő.
- A geofizikai mérésekkel is alátámasztott kutatás szerint a felszín alatt egy nagyméretű, vizesárokkal körbevett középkori mezőgazdasági birtok bejárata rejtőzik.
A Jaan Verliefden régész által vezetett kutatócsoport a Zwin történelmi régióban fekvő természetvédelmi területen végzett felmérést. A szakemberek hagyományos feltárás helyett a helyszínen található nyolcszáztizennégy vakondtúrás helyzetét rögzítették GPS-koordináták segítségével, majd a kiásott földet hatmilliméteres szitákon vizsgálták át.
A földhalmok több mint feléből, összesen négyszázhuszonegy túrásból mintegy kétezer-nyolcszáztíz darab régészeti töredék került elő. A valamivel több mint két kilogrammnyi leletanyag építési törmeléket, kerámiadarabokat, fémtárgyakat és terméskő darabokat is tartalmazott. A felszínre hozott cseréptöredékek zöme a 13. és 14. századból származó helyi szürkeáru, valamint vörösáru volt.
A leletek eloszlása nem volt egyenletes a területen, a legnagyobb koncentrációt egy nagyjából tízszer nyolc méteres, téglalap alakú alakzat felett mérték. A kutatók a felszíni adatokat korábbi geofizikai mérésekkel, drónfelvételekkel és talajfúrásokkal vetették össze, amelyek megerősítették egy kiterjedt téglaalapozás jelenlétét a föld alatt. Az azonosított építőanyagok, köztük a vörös téglák, a habarcs, a tetőcserepek, a pala és a vasszegek egy masszív, téglából és faanyagból emelt kapuépítményre utalnak. A vizesárok túloldalán további anomáliákat, feltételezhetően egy hídfő és egy egykori bekötőút nyomait is rögzítették.
A vizsgált térség a középkori Európa egyik legjelentősebb gazdasági központjához tartozott, mivel Damme a tengeri kereskedelemből meggazdagodott Brugge városának fontos külső kikötőjeként funkcionált. A környező vidéken ebben az időszakban számos, mesterségesen megemelt platformra épített és vizesárokkal védett mezőgazdasági udvarház létesült, amelyek az ott élők magas társadalmi státuszát is jelezték.
A most azonosított épület sorsával kapcsolatban fontos támpontot nyújt Pieter Pourbus flamand térképész 1574-ben készített térképe, amely megörökítette a területet övező vizesárkokat, de épületeket már nem jelölt a helyszínen, ami arra utal, hogy a kapuépítmény addigra elpusztult.
Ez is érdekelhet
Az alkalmazott módszer, az úgynevezett vakondtúrás-régészet nem teljesen új keletű, de a genti kutatók eljárása bizonyította a technika hatékonyságát a védett gyepterületeken, ahol a hagyományos, roncsolással járó ásatások korlátozottak. A vizsgálat rámutatott, hogy bár az állatok elkerülik a sűrű épületmaradványokat, a közvetlenül felettük lévő kevés túrás koncentráltan tartalmaz történelmi anyagot.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, a kutatóknak kizárólag a természetes módon jelen lévő állatok tevékenységét szabad felhasználniuk, mivel a járatok ásása roncsolhatja a föld alatti rétegeket, de a felszínre hozott töredékek költséghatékony alternatívát jelentenek az elveszett mezőgazdasági birtokok felméréséhez.
