A mongol hódítások utáni mindennapokat kutatják az ukrán régészek

2026. szeptember 22.-Múlt-kor

A Kr. u. 10. és a 15. század közötti időszakból származó kiterjedt középkori leletanyagot tártak fel ukrán régészek a poltavai régióban található Hlinszk területén. Ahogy arról az Ukrinform ukrán állami hírügynökség beszámolt, a Bilszki Történelmi és Kulturális Rezervátum munkatársai mintegy nyolcvan négyzetméteres területet vizsgáltak át az idei ásatási szezonban. A felszínre került tárgyi leletek és épületmaradványok részletesebb képet adnak a Kijevi Rusz bukása és a mongol hódítás utáni évszázadok helyi történetéről.

Összefoglaló
  • Ukrán régészek a Kr. u. 10. és a 15. század közötti időszakból származó tárgyi emlékeket fedeztek fel a poltavai régióban fekvő Hlinszk településen.
  • A feltárás rávilágít arra a tényre, hogy a terület a 13. századi mongol inváziót követően sem néptelenedett el, a helyi közösség pedig fennmaradt.
  • A középkori kutatásokkal párhuzamosan az ukrán hatóságok és lengyel szakértők több 20. századi tömegsír, köztük világháborús áldozatok exhumálását is elvégezték.

A régészek a korábban is kutatott Levadnyukova Hora nevű lelőhelyen folytatták a munkát. Jurij Puholovok, a projektet vezető történész elmondta, hogy a szakemberek több ezer kerámiatöredéket, fém- és csonttárgyakat, ékszereket, ruházati kiegészítőket, fegyvereket, érméket, valamint a személyes vallásgyakorláshoz köthető emlékeket gyűjtöttek össze.

A feltárás során nem egyetlen kiemelkedő lelet megtalálása volt az elsődleges cél, hanem a településrész szerkezetének, gazdasági épületeinek és kronológiájának pontos feltérképezése. A legkorábbi leletek a Kr. u. 10. század közepéről, míg a legkésőbbiek a 15. századból származnak, így a kutatók közel ötszáz évnyi földhasználatot tudtak végigkövetni egyetlen helyszínen.

A kutatás legfontosabb eredménye a 13. és a 15. század közötti, posztmongol időszak régészeti anyagának jelentős bővülése. Puholovok hangsúlyozta, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben a mongol inváziót követően a terület nem vált lakatlan pusztasággá. A felhalmozott leletanyag bizonyítja, hogy a település élete nem ért véget a Kijevi Rusz politikai rendszerének összeomlásával, hanem egy különálló és fontos történelmi korszakkal folytatódott. Az egykori épületek nyomai, a földhasználat intenzitásának változásai és a rekonstrukciók egy folyamatosan alkalmazkodó, helyben maradó közösség képét mutatják.

A vizsgált térség a 13. század közepén szenvedte el a mongol hadak pusztítását, amely a kelet-európai erőviszonyok teljes átrendeződéséhez vezetett. Az újonnan feltárt adatok lehetővé teszik a történészek számára, hogy pontosabban megvizsgálják a helyi társadalom újjászerveződését a mongol uralom idején.

A kutatók a jövőben arra is választ kaphatnak, hogy a hlinszki lakosok milyen politikai és gazdasági kapcsolatokat ápoltak a sztyeppei nomádokkal, az Arany Hordával, majd a térség felett később egyre nagyobb befolyást szerző Litván Nagyfejedelemséggel. Bár a korszak eddig is ismert volt a történészek előtt, a mostani ásatás minőségileg javította a korszak régészeti dokumentációját.

A középkori kutatásokkal párhuzamosan Ukrajnában a 20. századi történelem eseményeinek feltárása is folyamatosan zajlik a megadott forrás beszámolója alapján. Az ukrán hatóságok a nyugat-ukrajnai Lviv városának Holoszkivszke temetőjében nyolcvankilenc katona földi maradványainak exhumálását végezték el. Ezt megelőzően a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete megerősítette, hogy Kijev engedélyezte a volhíniai tragédia áldozatainak felkutatását a korábbi Huta Peniacka falu területén. Az ukrán és lengyel szakértők ezen felül a második világháborús tömegsírok feltárását is befejezték Osztrvki és Volja Osztrovecka egykori települések térségében.