Középiskolás alkotói pályázat indul az 1956-os forradalom évfordulóján
Középiskolásoknak szóló alkotói pályázatot indítottak az 1956-os forradalom idén esedékes hetvenedik évfordulójához kapcsolódóan. Ahogy az a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által közzétett felhívásból kiderül, a diákok videós és vizuális formátumban mutathatják be a történelmi eseményekkel kapcsolatos reflexióikat. A kezdeményezés célja, hogy a felnövekvő generáció tagjai saját kutatásaikra építve dolgozzák fel a huszadik századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménysorozatát.
- A Nemzeti Emlékezet Bizottsága alkotói pályázatot hirdetett magyarországi középiskolások számára az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából.
- A diákok egyénileg vagy csapatban rövid videó, illetve plakát kategóriákban nyújthatják be a történelmi eseményeket feldolgozó munkáikat.
- A pályázatra szeptember 30-ig lehet jelentkezni egy mentortanár bevonásával, a végleges művek leadási határideje pedig november 4-e.
A felhívás az 1956 öröksége, Mi így emlékezünk címet viseli, és a magyarországi középiskolás korosztályt célozza meg. A jelentkezők egyénileg vagy két-három fős csapatokban indulhatnak, a részvétel alapfeltétele pedig egy iskolai mentortanár bevonása.
A diákok több kategóriában, így rövid videó és plakát készítésével is versenyezhetnek. A videós kategóriában hatvan-kilencven másodperces, dokumentarista, élőszereplős vagy animációs technikával készült anyagokat várnak. A plakátok esetében lehetőség van manuális és digitális technika alkalmazására, továbbá a generatív mesterséges intelligencia használata is engedélyezett, amennyiben a folyamatot és az alkalmazott szoftvereket a diákok pontosan dokumentálják.
Kötelező elemként minden plakáton szerepelnie kell egy QR-kódnak, amely a felhasznált forrásokra és kutatási háttéranyagokra mutat. A regisztrációs határidő szeptember 30., a kész pályaművek leadására pedig november 4-ig van lehetőség. A prezentációs napot és az eredményhirdetést december 4-én tartják.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a kommunista diktatúra és a szovjet elnyomás elleni fegyveres felkelés volt, amely a huszadik századi magyar történelem egyik legjelentősebb eseményeként vonult be a köztudatba. A tüntetések október 23-án kezdődtek Budapesten, amikor az egyetemisták és a hozzájuk csatlakozó tömegek demokratikus változásokat, a szovjet csapatok kivonását és a nemzeti függetlenség helyreállítását követelték.
A békés demonstráció hamarosan fegyveres összecsapásokká eszkalálódott, miután az államvédelmi erők a tüntetők közé lőttek. A felkelés rövid idő alatt országos méretűvé duzzadt, aminek eredményeként a pártvezetés kénytelen volt engedményeket tenni, és Nagy Imre vezetésével új kormány alakult.
Ez is érdekelhet
A függetlenségi törekvéseket a november 4-én meginduló szovjet katonai invázió fojtotta vérbe. A szabadságharc leverését több évtizedes megtorlás követte, több száz embert kivégeztek, tízezreket börtönöztek be, és mintegy kétszázezer magyar hagyta el az országot a megtorlások elől menekülve. Az 1956-os események emlékezete a Kádár-korszak alatt szigorú cenzúra és politikai tabusítás alá esett, hivatalosan csupán ellenforradalomként lehetett hivatkozni a történtekre.
A forradalom történeti rehabilitációja és a nemzeti emlékezetbe történő integrálása csak az 1989-es rendszerváltással valósulhatott meg. A most meghirdetett évfordulós pályázat az események személyes feldolgozását kívánja elősegíteni a legfiatalabb generáció körében.
