Darabjaira szakadt egy hidegháborús amerikai kémműhold
Darabjaira szakadt az alacsony Föld körüli pályán egy 1988-ban felbocsátott hidegháborús amerikai kémműhold. Ahogy az az amerikai űrhaderő közleményéből kiderül, az USA 32 jelzésű űreszköz 2026. szeptember 13-án semmisült meg. A mintegy 775 kilométeres magasságban keletkezett törmelékfelhő egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt, de a szakemberek folyamatosan elemzik a darabok pályáját a további ütközések elkerülése érdekében.
- Darabjaira hullott a Föld körüli pályán az Egyesült Államok 1988-ban felbocsátott, idén titkosítás alól feloldott kémműholdja.
- A FARRAH III kódnevű, szovjet radarjelek megfigyelésére tervezett űreszköz megsemmisülésének pontos oka egyelőre ismeretlen.
- A mintegy 775 kilométeres magasságban keletkezett törmelékfelhőt az amerikai űrhaderő folyamatosan nyomon követi a további ütközések elkerülése érdekében.
Az idén titkosítás alól feloldott kémműhold a Titan II hordozórakétával jutott a világűrbe 1988. szeptember 5-én. Az űreszköz a FARRAH III titkos kódnevet viselte, amelyet a tervezők Farrah Fawcett amerikai színésznő után adtak a projektnek. A hidegháború utolsó éveiben felbocsátott műhold elsődleges feladata a Szovjetunió radarjeleinek megfigyelése, az adatok fedélzeti feldolgozása, majd a földi katonai egységek felé történő továbbítása volt. Az alacsony pályán mozgó, formája alapján leginkább egy tonhalkonzervhez hasonlított eszköz tengely körüli forgással stabilizálta magát a feladatok elvégzése közben.
A berendezés megsemmisülésének pontos oka jelenleg nem ismert. A Spaceweather.com csillagászati portál elemzése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a harmincnyolc éven át tartó folyamatos felmelegedés és lehűlés következtében egy nyomás alatti tartály vagy egy akkumulátor burkolata megrepedt. Ugyanakkor a kutatók nem zárják ki egy mikrometeorittal vagy egy már meglévő űrszeméttel történt ütközés lehetőségét sem. A FARRAH III által elfoglalt űrrégió már eddig is jelentősen telített volt, ami megnöveli a hasonló balesetek kockázatát.
A jelenlegi űrkutatási és műholdüzemeltetési protokollok kiemelt figyelmet fordítanak az ilyen jellegű események megelőzésére. A NASA és más űrügynökségek szabályozásai megkövetelik a küldetésüket befejező űreszközök úgynevezett passziválását, ami a hajtóanyag és a felgyülemlett energia teljes leürítését jelenti a robbanásveszély megszüntetése érdekében.
Ez is érdekelhet
A modern műholdakat emellett az élettartamuk végén biztonságos magasságba emelik, vagy a légkörbe irányítják, ahol biztonságosan elégnek. A szakértők számára egyelőre nem világos, hogy a hidegháborús kémműhold esetében elvégezték-e ezt a passziválási folyamatot a küldetés lezárásakor.
Az amerikai űrhaderő megerősítette, hogy az incidenst követően az összes nyomon követhető törmelékdarabot beépítették a rutin ütközés-előrejelző vizsgálatokba az űrrepülés biztonságának fenntartása céljából. A csillagászok a darabok méretének és röppályájának elemzésével próbálják rekonstruálni a szétdarabolódás pontos folyamatát, valamint felmérni a más űreszközökre leselkedő kockázatokat a Föld körüli pálya egyre zsúfoltabbá váló környezetében.
