A modern felhőkarcolókhoz hasonlóan épültek az almorávida erődök
Különleges mérnöki megoldásokkal megépített, 12. századi almorávida erődítményt tártak fel a spanyolországi Uclés térségében. A Castilla-La Mancha Egyetem kutatócsoportjának ásatásai bizonyítják, hogy az észak-afrikai muszlim dinasztia a modern felhőkarcolók alapozásához hasonló technikával stabilizálta a védműveket a meredek hegyoldalon.
- A spanyolországi Uclés mellett egy 12. századi almorávida erőd maradványait tárták fel a Castilla-La Mancha Egyetem régészei.
- A kutatások rávilágítottak arra, hogy az iszlám építőmesterek az alapkőzetbe horgonyozták a tornyokat a meredek hegyoldal stabilizálása érdekében.
- A páratlan épségben megmaradt lelőhely új adatokat szolgáltat a középkori Ibériai-félsziget erődítészetéről és az 1108-as uclési csata utóéletéről.
A Cerro de la Defensa hegyen folyó 2026-os ásatási szezon során a szakemberek az erőd keleti oldalára összpontosítottak, ahol vastag falakkal összekötött nagyméretű tornyokat azonosítottak. A feltárás során kiderült, hogy a sziklafal meredeksége miatt az építők egy mesterséges platformot hoztak létre a terep kiegyenlítésére, a tornyok alapjait pedig közvetlenül a természetes alapkőzetbe mélyítették. Ez az építészeti megoldás hatékonyan akadályozta meg a falak elmozdulását a nehéz terepen.
A régészek az erődítészet és az építészeti régészet módszereit ötvözve vizsgálják a falak, a habarcsok és az építési fázisok kapcsolatát, hogy megértsék a munkafolyamatok pontos sorrendjét ezen a logisztikailag is rendkívül bonyolult építési területen.
Az erődítmény főbejáratának azonosítása az idei munkálatok egyik kiemelt célja volt. Az egyes számú toronyként ismert szakaszon egy megtört tengelyű, két egymást követő ajtóból álló kapu nyomait fedezték fel, amely a támadók lelassítását és az ostromlók oldalirányú sebezhetőségének kihasználását szolgálta. Bár ennek a védelmi rendszernek a végleges igazolása a nyugati homlokzat jövőbeli feltárásától függ, a megoldás jól illeszkedik a közel-keleti és andalúziai erődépítészet hagyományaiba.
A falak szerkezetének vizsgálata egy eddig megmagyarázatlan jelenségre is rávilágított, a kutatók ugyanis több helyen nagyméretű, esetenként pecsételt díszítésű kerámiaedényeket találtak közvetlenül a falazatba építve. Ezek elhelyezkedése arra utal, hogy a tárolóedények beépítése nem pusztán praktikus, hanem feltételezhetően egy eddig ismeretlen építési rituáléhoz köthető funkciót is betöltött.
Ez is érdekelhet
Az erődítmény a reconquista egyik legjelentősebb ütközetéhez kötődik. Az észak-afrikai berber muszlim dinasztia, az almorávidák seregei 1108. május 29-én Uclés városa mellett megsemmisítő vereséget mértek VI. Alfonz leóni és kasztíliai király hadaira. A csatában elesett az uralkodó egyetlen fia és örököse, Sancho Alfónsez is, a keresztény krónikások pedig a muszlim uralom elleni több évszázados küzdelem egyik legsúlyosabb kudarcaként jegyezték fel az eseményt.
Az almorávidák a győzelmet követően azonnal megkezdték a térség megerősítését a Toledo felé vezető stratégiai útvonal biztosítása érdekében. A mintegy kilenchektáros kiterjedésű Cerro de la Defensa lelőhely kivételes tudományos értékét az adja, hogy a 12. század elején emelt katonai komplexumot és a hozzá tartozó mecsetet a későbbiekben nem építették át, így a leletanyag zavartalan betekintést enged az Ibériai-félsziget korai muszlim mérnöki munkáiba.
