Ókori konyhából ismerhető meg a római gasztroforradalom
Egy kétezer éves, az őslakos és a hódító kultúra keveredését mutató római konyha maradványait tárták fel Észak-Spanyolországban, ahogy az a Salamancai Egyetem és a spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) ásatásairól szóló legfrissebb beszámolóból kiderül. Az Augustus és Tiberius császárok uralkodásának idejére datálható, a mai Burgos tartománybeli Sasamón településen talált épületrészlet a helyi lakosság és a római telepesek mindennapi életének összefonódásáról szolgáltat új tárgyi bizonyítékokat.
- A spanyolországi Burgos tartományban fekvő Sasamón területén egy kétezer éves római konyha maradványaira bukkantak a régészek.
- A Salamancai Egyetem és a spanyol Nemzeti Kutatási Tanács munkatársai a leletanyagban helyi turmog és importált római edényeket is azonosítottak.
- Az Augustus és Tiberius császárok korára datált leletek az őslakosok és a hódítók gasztronómiai szokásainak korai keveredését bizonyítják.
A Santa María la Real templom lábánál fekvő, La Era nevű lelőhelyen 2023 óta zajlanak a régészeti munkálatok. A kutatók egy kőalapozású, vályogfalakkal és vakolattal ellátott egyszerű helyiséget azonosítottak, amelynek padlóját apró kavicsokra fektetett döngölt agyag alkotta.
Bár a konyha eredeti szerkezetének jelentős része az évszázadok során megsemmisült, a padlózat egy kis lépcsővel egy emelt részhez vezetett, ahol feltehetően a tűzhely kapott helyet. A területen fennmaradt vastag hamu- és faszénréteg egyértelműen bizonyítja az egykori tűzhasználatot. A felhasznált építőanyagok olcsók, ugyanakkor rendkívül praktikusak voltak, mivel a döngölt padló könnyű tisztíthatóságot biztosított a mindennapi ételkészítés során.
A feltárás legjelentősebb eredményeit a hamuban és a padlón elszórtan talált konyhai eszközök adják, amelyek a helyi és a birodalmi hagyományok párhuzamos jelenlétét mutatják. A régészek nagyméretű kerámia tárolóedényeket, úgynevezett doliumokat, valamint a hozzávalók előkészítéséhez használt kancsókat, tálakat és mozsarakat emeltek ki a földből.
A leletanyagban kiemelkedő szerepet kapnak a serpenyők, amelyek egy része a híres pompeji vörösmázas kerámiahagyományt képviseli, közvetlen kapcsolatot mutatva az itáliai félsziget konyhai kultúrájával. Szintén figyelemre méltóak egy clibanus, azaz egy hordozható, kenyérsütésre használt kisméretű kemence cseréptöredékei. A korszakból származó importált edények mellett a szakemberek nagy számban azonosítottak olyan helyi készítésű kerámiákat is, amelyek a római hódítás előtt a régióban élt turmog törzs fazekashagyományait őrizték meg.
A leletanyag kettőssége pontosan tükrözi az Ibériai-félsziget északi részének Kr. u. 1. századi, kora császárkori átalakulását. Augustus császár uralkodása alatt a római közigazgatás és katonaság fokozatosan integrálta a helyi kelta és ibér törzseket, köztük a turmogokat is. Segisamo városa egy korábbi vaskori település, a közeli Cerro Castarreño alapjain, illetve annak szomszédságában fejlődött ki.
Ez is érdekelhet
A most feltárt konyha egy olyan átmeneti időszak lenyomata, amikor a római konyhatechnológiai újítások már megjelentek a mindennapokban, de a lakosság jelentős része még ragaszkodott a megszokott helyi eszközeihez. A lelőhely a római kori rétegek mellett további korszakok emlékeit is őrzi, a régészek középkori, valamint 16. és 18. század közötti épületmaradványokat, továbbá 19. századi sírokat is azonosítottak.
A kutatások következő szakaszában az előkerült állatcsontok és ételmaradványok archeozoológiai vizsgálata következik, amely pontosabb képet adhat a kétezer évvel ezelőtti lakosok étrendjéről.
