Elsősorban a Rejtő-regények általa megalkotott, jellegzetes képi világán keresztül emlékezünk Korcsmáros Pálra. Az már kevésbé ismert, hogy írás- és rajzkészségéből fakadóan a második világháború alatt születési anyakönyvi kivonatokat hamisított zsidó honfitársai számára. A kommunista diktatúra mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban igyekezett megnehezíteni az életét, munkáját. Talentumának köszönhetően azonban rajzait, képregénykockáit a legnevesebb sajtóorgánumok szerkesztői éppúgy várták, mint az olvasók százezrei. 

A népszerű grafikus, könyvillusztrátor és képregényrajzoló 1916. május 22-én született egy olyan polgári családba, amelyet az első világháború és annak következményei megviseltek. Amikor tizennégy éves lett, beállt csomagkihordónak, hogy keressen néhány fillért. Munkája közben meglátott egy csinos lányt, aki egy ház első emeletén ablakot pucolt, és közben énekelt. Fel is kiáltott neki, hogy elkapja, ha leszédülne. Így ismerte meg élete szerelmét, Bucsy Vilmát, akit 1940-ben feleségül vett. Bár a szerelem valóban élete végéig tartott, a nőknek nem tudott ellenállni – és nem is akart.

Hogy kicsapták az ország összes középiskolájából, azt is egy lovagiassági ügynek „köszönhette”: Vilma az iskola előtt várta őt, amikor is egy férfi váratlanul rásózott a lány fenekére. Pál ezt pont meglátta, és hatalmas pofonnal tette helyre a zaklatót. Aki viszont az iskola igazgatója volt…
Mivel nem tanulhatott, beállt segédnek egy vízvezeték-szerelő mellé, de karrierje nem volt hosszú életű, mert egy csőszerelés alkalmával elfelejtette értesíteni a lakókat arról, hogy ne húzzák le a vécét. Miután egy árnyékszék tartalma a mestere fejére ömlött, nem kellett tovább maradnia.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. nyár számában olvasható.