Különleges ékszereket készítettek a bronzkori lótenyésztők
Késő bronzkori emberi maradványokat és ékszereket talált egy helyi lakos véletlenszerű földmunkák során az üzbegisztáni Szamarkand régióban fekvő Pajarik járásban. A Ja. Guljamov Szamarkandi Régészeti Intézet beszámolója szerint a feltárt bronz karkötők és gyöngyök a Zeravsán folyó völgyében több mint háromezer éve élt pusztai pásztorközösségek temetkezési szokásaira engednek következtetni.
- Egy helyi lakos földmunka közben emberi csontokra és bronz ékszerekre bukkant az üzbegisztáni Szamarkand régióhoz tartozó Darvozagaza településen.
- A Ja. Guljamov Szamarkandi Régészeti Intézet munkatársai a helyszíni dokumentálást követően begyűjtötték a leleteket további laboratóriumi vizsgálatok céljából.
- A jellegzetes kialakítású fémtárgyak a Kr. e. 13. és 10. század közötti andronovói és tazabagjab kulturális komplexum sztyeppei közösségeihez köthetők.
A Darvozagaza nevű faluban előkerült leletegyüttes emberi csontvázakból, bronz karkötőkből, apró gyöngyökből és különféle ékszerekből áll. A régészeti feltárásokat végző intézet szakemberei a bejelentést követően azonnal megkezdték a helyszín dokumentálását.
A fém karkötők előzetes vizsgálata során a kutatók olyan jellegzetes formai jegyeket azonosítottak, mint a kúpos végződések és a spirális díszítések. Ezek a stílusjegyek nagymértékben hasonlítanak az eurázsiai sztyeppei régió késő bronzkori pásztorközösségeinek fémműves hagyományaira, így fontos támpontot nyújtanak a sírhely korának és kulturális hovatartozásának meghatározásához. A leleteket a rögzítés után laboratóriumi elemzésre szállították, ahol a fémek összetételének vizsgálata mellett az emberi maradványok antropológiai felmérését is elvégzik.
A térségben korábban is kerültek elő a sztyeppei nomád és félnomád kultúrákhoz köthető régészeti anyagok a településeken és a temetkezési helyeken egyaránt. A Zeravsán völgyében fellelhető hasonló lelőhelyeket a régészek jellemzően a Kr. e. 13. és 10. század közötti időszakra datálják. Ez a korszak Közép-Ázsiában szorosan kapcsolódik az andronovói és a tazabagjab kulturális komplexumhoz, amely a bronzkor folyamán hatalmas területeken határozta meg az ott élő lakosság életmódját és anyagi kultúráját.
A kiemelkedő lótenyésztéssel és fejlett bronzművességgel rendelkező andronovói törzsek jelentős hatást gyakoroltak a régió történeti fejlődésére, a most előkerült leletek pedig újabb bizonyítékkal szolgálhatnak a vándorlási útvonalaik, valamint a helyi közép-ázsiai közösségekkel való kapcsolataik feltérképezéséhez.
Ez is érdekelhet
A kutatók hangsúlyozták, hogy az újonnan felfedezett temetkezés kormeghatározása és kulturális besorolása egyelőre csupán az analógiákon alapuló előzetes becslés. A tudományos megerősítéshez elengedhetetlenek a célzott régészeti ásatások, amelyek segítségével tisztázható a sírhely pontos szerkezete és történeti kontextusa.
Az üzbegisztáni kulturális örökségvédelmi hatóságok az eset kapcsán felhívták a figyelmet a véletlenszerűen előkerülő régészeti leletek kezelésére vonatkozó hivatalos eljárásrendre. Kiemelték, hogy a lakossági bejelentések azonnali megtétele kulcsfontosságú az örökségvédelem számára, mivel az időben értesített szakemberek így képesek megmenteni a tudomány számára az értékes történelmi emlékeket a végleges pusztulástól.
