Diplomáciai feszültséget okozott egy második világháborús orosz emlékmű
A japán kormány hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül követeli Moszkvától egy újonnan felavatott második világháborús emlékmű eltávolítását, mivel a szobor kompozíciója nyíltan sérti a császári családot.
- A japán kormány hivatalosan tiltakozott egy Habarovszkban frissen felavatott, a Szovjetunió háborús győzelmét hirdető emlékmű miatt.
- A tizenöt méter magas orosz alkotáson egy szovjet katona a japán császári családot jelképező krizantémot zúzza szét a fegyverével.
- Az incidens tovább rontja a két ország eleve terhelt diplomáciai viszonyát, amelyet a Kuril-szigetek hovatartozása körüli területi vita is beárnyékol.
Az Orosz Hadtörténeti Társaság által a távol-keleti Habarovszkban felavatott, a Szovjetunió második világháborús győzelmét megörökítő tizenöt méter magas emlékmű egy szovjet katonát ábrázol, amint puskájával egy krizantémot ábrázoló követ zúz szét.
A pénteki átadási ünnepségen orosz tisztségviselők mellett kínai és észak-koreai képviselők is részt vettek. Az orosz érvelés szerint a krizantém az alkotásban a japán militarizmust szimbolizálja, a japán diplomácia azonban ezt a történelmi értelmezést határozottan elutasítja.
Motegi Tosimicu japán külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatokra nézve destruktív lépésnek nevezte a szoborállítást. A tárcavezető sajnálatosnak minősítette, hogy Moszkva a tokiói kormány előzetes tiltakozása ellenére sem állította le az szoboravatást. Japán moszkvai nagykövetsége hangsúlyozta, hogy a krizantém a császári család általánosan tisztelt jelképe, így annak megsemmisítését ábrázoló jelenet a japán közvélemény számára sértő. A szigetország vezetése jelezte, hogy továbbra is nyomást gyakorol az orosz kormányra a monumentum eltávolítása érdekében.
Ez is érdekelhet
A tizenhat szirmú krizantémpecsét a tizenkettedik század óta a japán uralkodóház hivatalos szimbóluma. Bár a második világháború idején a fegyveres erők is használták a címert, a japán nemzeti emlékezetben a virág elsősorban a megszakítás nélküli dinasztiát, nem pedig az 1945-ben vereséget szenvedett katonai vezetést jelképezi. A jelkép ilyen formában történő oroszországi ábrázolása Tokió olvasatában nem a múltbeli hadsereg, hanem a jelenlegi japán államiság és kultúra elleni támadásként értelmezhető.
Az emlékmű körüli incidens szervesen illeszkedik az orosz-japán viszony romlásába. A feszültség augusztus közepén éleződött ki ismét, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tett a Kuril-szigetekhez tartozó, vitatott hovatartozású Etorofu, orosz nevén Iturup szigetén. A Szovjetunió az 1945-ös mandzsúriai invázió során foglalta el a szigetcsoport déli részét, amelyet Japán azóta is saját területének tekint. A nyolc évtizede fennálló területi vita miatt Tokió és Moszkva a mai napig nem írt alá hivatalos békeszerződést, a mostani szimbolikus konfliktus pedig tovább távolítja a megegyezést.
