Második világháborús légvédelmi riasztókábelt találtak egy bajorországi építkezésen
Egy bajorországi építkezésen a Wehrmacht 1943-ban telepített légvédelmi riasztókábelére bukkantak a munkások, ahogy arról egy német helyi hírportál a hétvégén beszámolt. A váratlan lelet nemcsak a náci Németország háborús infrastruktúrájának kiterjedtségét bizonyítja, hanem rávilágít a München körüli légtérvédelem második világháborús logisztikai hátterére is.
- Egy bajorországi településen a német véderő 1943-ban telepített légvédelmi riasztókábelének egy szakaszát fordította ki a földből egy markológép.
- A vezeték egy kiterjedt, hadifoglyok által kiépített hálózat része volt, amelynek feladata a München felé tartó szövetséges bombázók korai észlelése és jelzése volt.
- A rendkívül ellenálló, ólommal és acéllal páncélozott földalatti vezetéket a háború után nem bontották el, így a lelet az eredeti helyén marad a jövőben is.
A Pastetten településen zajló, új tűzoltóállomás és árvízvédelmi rendszer kiépítését célzó földmunkák során a markológép egy eddig ismeretlen, a közműhálózati térképeken nem szereplő vezetékbe ütközött. A feltárt kábelen egy kötésvédő karmantyút is találtak, amelyen a Felten und Guilleaume vállalat Neptun márkaneve és egy szigonyos logó szerepelt.
A cég a második világháború idején a Wehrmacht és a német légierő, a Luftwaffe számára gyártott speciális híradástechnikai eszközöket. A lelet azonosítását a helyszínen dolgozó egyik villanyszerelő mester, valamint a helyi lakosok családi emlékezete tette lehetővé, pontosan felidézve a vezeték több mint nyolcvan évvel ezelőtti telepítésének körülményeit.
A visszaemlékezések szerint a kábelt 1943-ban hadifoglyok fektették le csákányok és lapátok segítségével az akkor még csupán kaviccsal szórt állami út nyomvonala mentén. Szakértői elemzések alapján egy úgynevezett négyszázas fővezetékről van szó, amely kétszáz érpárt tartalmaz. A földalatti kábel rendkívüli tartósságát a speciális szigetelés garantálta. A belső magot egy ólomköpeny védte, amelyet kívülről egy bitumennel átitatott vastag acélpáncélzat vett körül. Ennek a masszív konstrukciónak köszönhető, hogy a vezeték az elmúlt évtizedek talajmunkáit és a korróziót is szinte teljesen sértetlenül vészelte át.
A híradástechnikai vonal telepítése szorosan illeszkedett a Harmadik Birodalom 1943-ban felgyorsuló légvédelmi intézkedéseibe. A szövetségesek egyre fokozódó légi offenzívája, különösen a dél-európai front megnyílása és a szicíliai partraszállás után a német hadvezetés kénytelen volt megerősíteni a dél-németországi ipari központok, köztük München védelmét.
A Pastettennél megtalált kábel egy kiterjedt légi figyelő- és riasztóhálózat gerincét alkotta. A rendszer olyan megfigyelőállomásokat kötött össze, mint a bajorországi Dorfen vagy a felső-ausztriai Vöcklabruckban működő légvédelmi központ, ahonnan a München felé közeledő ellenséges repülőgép-kötelékekről szóló információkat percek alatt továbbítani tudták a város védőinek és a lakosságnak.
Ez is érdekelhet
A háború befejezése után, 1945-ben a riasztóhálózatot lekapcsolták, a fizikai infrastruktúra azonban a földben maradt. A szövetséges megszállás, majd a nyugatnémet újjáépítés éveiben a katonai hálózat felszedése túlságosan költséges lett volna, ráadásul a titkosított vonalakról nem maradtak fenn pontos helyszínrajzok a polgári hatóságok számára.
A pastetteni önkormányzat tájékoztatása szerint az egykori Wehrmacht-kábelt a jelenlegi építkezés során sem távolítják el. A robusztus felépítésű, környezeti és biztonsági kockázatot nem jelentő történelmi relikvia a föld alatt marad, ahogy a korábbi évtizedek infrastrukturális fejlesztései során is érintetlenül hagyták a burkolat alatt.
