Jelentősen alábecsülték Ausztrália őslakosságának számát a gyarmatosítás előtt

2026. szeptember 17.-Múlt-kor

Az európai gyarmatosítók 1788-as érkezése előtt Ausztrália őslakossága a korábban feltételezettnél lényegesen népesebb volt, és a betelepülést követő évtizedekben a populáció 93 százaléka áldozatul esett a hódításnak. Ahogy arról a Nature Human Behaviour című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány beszámolt, a Flinders Egyetem kutatói új demográfiai modellekkel vizsgálták meg a kontinens korai népességtörténetét. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a 19. század közepére több mint kétmillió őslakos veszítette életét a betegségek és a fegyveres konfliktusok következtében.

Összefoglaló
  • Ausztrália őslakosságának létszáma a korábbi becsléseknél akár hétszer nagyobb, 2,22 millió fő is lehetett az európaiak 1788-as érkezése előtt.
  • A gyarmatosítást követő nyolc évtizedben a behurcolt betegségek és az erőszak következtében a népesség mintegy 93 százaléka elpusztult.
  • A korábbi antropológiai kutatások jelentősen alábecsülték a demográfiai veszteségeket, amelyeket a mostani, komplex modellezésen alapuló vizsgálat számszerűsített.
Jelentősen alábecsülték Ausztrália őslakosságának számát a gyarmatosítás előtt
Fotó: Pexels/Alva Shoot

A kutatócsoport számítógépes modellezés, valamint néprajzi, régészeti és genetikai adatok felhasználásával, továbbá a kontinens környezeti eltartóképességének vizsgálatával határozta meg a gyarmatosítás előtti demográfiai viszonyokat.

A Corey Bradshaw, a Flinders Egyetem professzora és Alan Williams, a James Cook Egyetem kutatója által vezetett munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a korabeli népesség mediánértéke elérte a 2,22 millió főt. Ez a szám négyzetkilométerenként 0,29 fős népsűrűséget jelentett. Az 1788 és 1861 közötti időszakban a népesség drasztikus csökkenésen ment keresztül, a modell becslései alapján évente átlagosan 28 200, összesen mintegy 2,06 millió többlethalálozás történt.

Az új adatok éles ellentétben állnak a korábbi, 250 ezer és egymillió fő közötti becslésekkel. A 20. századi kutatások egyik kiindulópontját Alfred Radcliffe-Brown antropológus 1930-as években végzett számításai jelentették, amelyek negyedmillió őslakossal számoltak a kontinensen.

Ezek a korai becslések azonban figyelmen kívül hagyták a telepesek által behurcolt fertőző betegségek letális hatásait, valamint a strukturális és a határvidékeken zajló fizikai erőszak pusztítását. Mire az első hivatalos ausztráliai népszámlálásokat lefolytatták, az őslakosság számottevő része már eltűnt, így a felmérések erősen torzított képet adtak az eredeti állapotokról. Az 1861-es demográfiai mélypontra a becsült eredeti populációnak csupán a hét százaléka maradt életben.

Az első flotta 1788-as megérkezése a kontinensre a brit büntetőtelepek létrehozásával indult, ami szinte azonnali konfliktusokhoz vezetett a helyi bennszülött közösségekkel. A Monash Egyetem és a kutatásban részt vevő más intézmények szakértői hangsúlyozták, hogy a történelmi források hiányossága miatt több tudományág módszereinek ötvözésére volt szükség a valós demográfiai veszteségek feltérképezéséhez.

Bár az ausztrál őslakosság létszáma az 1950-es évek óta ismét növekedésnek indult, a 2021-es népszámlálási adatok szerint a populáció jelenleg még mindig csak az 1788 előtti becsült létszám 37 százalékát éri el. A kutatók előrejelzése szerint a jelenlegi növekedési trendeket alapul véve a népesség legkorábban 2047 körül érheti el az európaiak érkezése előtti létszámot.