Az angolok első, a trónt saját jogán elfoglaló királynője, akinek státusza fiatalkorában a királyi hercegnőtől a törvénytelen fattyúig csapongott, és aki az apja és öccse örökségét a visszájára, az országát újra a katolicizmus irányába igyekezett fordítani. Ez utóbbival kapcsolatban ismeri az utókor leginkább csak Véres Máriaként. Valóban az angol hon kegyetlen uralkodójáról van szó, vagy e negatív képet az utókor hatalmi érdekei formálták?

Mária 1516. február 18-án született VIII. Henrik és első felesége, Aragóniai Katalin gyermekeként. Az örömbe nem kevés csalódás is vegyült, hiszen a régen várt fiúörökös helyett leány érkezett. A királyi pár házasságát addig is a meg nem született vagy pár hetesen elhunyt gyermekek emlékei terhelték, és az uralkodót egyre jobban nyugtalanította az utódlás kérdése. Már csak azért is, mert maga is idősebb fivére, Artúr halála után vált trónörökössé, így jól tudta, hogy az „heir and the spare”, vagyis az örökös és a tartalék milyen fontos.

Változó pozíciók

Az 1520-as évek második felére VIII. Henrik legsürgetőbb problémája az lett, hogy a feleségétől elválhasson. Értelmezésében az Aragóniai Katalinnal kötött házassága törvénytelen volt Isten szemében, ezért nem áldotta meg a párt fiúgyermekkel. A királyné első férje ugyanis Henrik bátyja, Artúr herceg volt, akinek hét évvel a halála után egybekeltek. A válási viták középpontjába a korábbi frigy „elhálása” került, ugyanis az egyház tiltotta, hogy egy férfi a testvére özvegyét vegye feleségül. Katalin ragaszkodott azon állításához, hogy a házasságot sohasem hálták el, így II. Gyula pápai diszpenzációjával egybe kelhetett Henrikkel. A király a későbbiekben ennek a vallomásnak az igazát és a pápai feloldozás érvényességét vonta kétségbe. Végül nem maradt más választása, minthogy a pápai hatalom teljes tagadásával elszakítsa országát Rómától, és így a házasságát – immár egyházfőként – érvénytelennek nyilváníthassa.
A személyes motiváció mellett bizonyára kurrens hitéletbeli hatások és gazdasági, politikai érdekek is fűtötték a döntést, amely végül elindította Angliát a reformáció útján, Máriát pedig félreállította az öröklés sorából. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. nyár számában olvasható.