Tükröt ábrázolhat az okostelefonnak hitt tárgy egy festményen
Egy 1937-es festmény ismét a figyelem középpontjába került, mivel egy alak modern okostelefont látszik tartani a kezében, ám a szakértők cáfolták az időutazásról szóló elméleteket. Ahogy arról a Daily Mail beszámolt, az alkotás valójában a tizenhetedik századi gyarmatosítás egyik eseményét, egy árucserét örökít meg, a vitatott tárgy pedig egy kereskedelmi tükör. A jelenség rávilágít arra a tényre, hogy a történelmi kontextus hiányában a modern szemlélő hajlamos saját technológiai környezetének tárgyait belevetíteni a múltbeli ábrázolásokba.
- A közösségi médiában ismét elterjedt egy 1937-es falfestmény, amelyen az egyik szereplő látszólag egy modern okostelefont tart a kezében.
- A szakértők cáfolták az időutazással kapcsolatos feltételezéseket, rávilágítva, hogy a tárgy valójában egy tizenhetedik századi európai kereskedelmi tükör.
- A modern technológiai eszközök visszavetítése a múltbeli alkotásokra egy egyre gyakoribb kognitív jelenség, amely a történelmi kontextus hiányos ismeretéből fakad.
A viták középpontjában Umberto Romano olasz származású művész Mr. Pynchon és Springfield alapítása című falfestménye áll. Az alkotás a nagy gazdasági világválságot követő New Deal kormányzati program keretében készült a massachusettsi település történelmének megörökítésére. A kompozíció az 1630-as évekbe viszi vissza a nézőt, bemutatva a város alapítója, az angol William Pynchon és a helyi pocumtuc törzs közötti kereskedelmi kapcsolatfelvételt.
A kép előterében egy tollas fejdíszt viselő indián férfi látható, aki a jobb kezében egy fekete, fehér peremű eszközt tart, és a modern okostelefon-felhasználókhoz hasonló testtartással a tárgyba tekint.
Bár a kompozíció vizuális hasonlósága számos megalapozatlan elméletnek adott táptalajt, a történettudomány egyértelmű magyarázattal szolgál az anakronisztikusnak tűnő részletre. Daniel Crown történész rámutatott, hogy a rejtélyes tárgy egy Európából származó kereskedelmi tükör.
A tizenhetedik századi észak-amerikai gyarmatosítás időszakában a csiszolt üvegtükrök a fémbográcsok és a gyöngyök mellett a leggyakoribb cserealapnak számítottak az őslakosokkal folytatott kereskedelem során. A festményen ábrázolt férfi testtartása pontosan megfelel egy olyan ember reakciójának, aki életében először vizsgálja meg saját tükörképét egy idegen kultúrából származó tárgyon.
Ez is érdekelhet
A Daily Mail cikke hangsúlyozza, hogy Romano alkotása nem az egyetlen, amely modern félreértelmezések áldozatává vált az interneten. Ferdinand Georg Waldmüller tizenkilencedik századi osztrák festő A várt című alkotásán egy ösvényen sétáló fiatal nő látható, aki egy kis méretű tárgyat tart a kezében. Bár a jelenkori befogadók a testtartás miatt egy mobiltelefonba feledkezett embert látnak, a művészettörténeti tények szerint a nő valójában egy imakönyvet olvas.
Hasonló legendák öveznek egy Krisztus előtt 100 körülire datált ókori görög síremléket is, amelyen egy trónoló nőalak egy kinyitott, laptophoz hasonlító fadobozt vizsgál. A szakértők szerint ezek az esetek jól mutatják, hogy az emberek a számukra ismeretlen történelmi ábrázolásokat a huszonegyedik századi eszköztáruknak megfelelően próbálják meg dekódolni.
