Középkori freskót találtak egy észak-olaszországi templom felújításakor
Késő római kori építmények maradványait, egy évszázadokig használt temetőt és egy 15. századi freskót tártak fel Észak-Olaszországban a San Pietro in Vincoli középkori templom helyreállítási munkálatai során. Az olasz Piemont régióban található Settimo Torinese városában 1,6 millió eurós forrásból megvalósuló beruházás nemcsak az egyházi épület rétegeit tisztázta, hanem egy eddig a szakirodalom számára ismeretlen falfestményt is felszínre hozott.
- A piemonti Settimo Torinese városában fekvő egykori San Pietro in Vincoli templom régészeti feltárása során késő római kori építészeti nyomokat azonosítottak.
- A szakemberek a munkálatok közben egy 15. század első feléből származó, eddig ismeretlen freskóra is rábukkantak egy barokk festmény mögött.
- Az állami támogatásból megújult épület a jövőben helytörténeti kutatóközpontként, valamint világi közösségi térként működik tovább.
Az egykori egyházi épület padlózata alatti ásatások során a szakemberek késő római korra tehető struktúrák nyomait rögzítették, ami megerősíti a helyszín ókori használatát. Emellett az épületen belül és kívül egyaránt azonosítottak egy olyan kiterjedt temetkezési területet, amelyet a helyi lakosság egészen 1835-ig használt inkhumációs, azaz csontvázas temetkezésekre.
Magának a templomnak az eredete a 12. századig, de a levéltári források alapján legalább az 1118 előtti időszakra nyúlik vissza. Felépítése valószínűleg a torinói San Solutore apátsághoz köthető, amely intézmény már a 11. században jelentős birtokokkal rendelkezett a térségben. A templom elhelyezkedése tudatos történelmi tervezés eredménye, mivel a Torino és Pavia közötti egykori zarándok- és kereskedelmi útvonal, az úgynevezett lombard út mentén, a helyi kastély köré épülő középkori település szélén kapott helyet.
A ma látható épületegyüttes a 12. és a 19. század közötti időszak építészeti átalakításainak lenyomatát őrzi, magában foglalva a románkori apszist és a harangtorony legkorábbi részeit. A belső térben végzett falkutatás és a romos vakolatrétegek eltávolítása során 14. és 15. századi román-gótikus festészeti díszítéseket, valamint a 13. századból származó, növényi motívumokkal díszített ablaknyílásokat dokumentáltak.
A projekt kiemelkedő művészettörténeti lelete a szentély területén került elő, ahol egy késő barokk, Szent Péter kiszabadulását ábrázoló festmény tartószerkezetének megereszkedése egy addig rejtett műalkotást fedett fel. A 15. század első felére datált, feltételezhetően egy északnyugat-olaszországi mester által készített alkotás Szent Pétert ábrázolja a trónuson. A restaurátorok mindkét művet megmentették és konzerválták, így ma már mindkettő megtekinthető a templomtérben.
Ez is érdekelhet
A torinói műemlékvédelmi hatóságok felügyeletével végzett helyreállítás elsődleges célja az épület eredeti arculatának visszaállítása volt, megszüntetve a 20. század második felében történt, az architektonikai egységet megbontó cementes és álmennyezetes beavatkozásokat. A munkálatok során megújultak a téglafalak, a tetőszerkezetek és az épületgépészeti rendszerek, szigorúan figyelembe véve a modern fenntarthatósági előírásokat és a minősített faanyagok használatát.
A megújult egykori szakrális tér a jövőben teljesen világi funkciókat kap, a város és a régió történelmét kutató központnak ad otthont, emellett konferenciák, koncertek és egyéb kulturális események helyszíneként szolgál a helyi közösség számára.
