Nyilvánosságra hozták Josef Mengele svájci hírszerzési aktáit
Hosszú jogi küzdelmet követően a svájci hírszerzés nyilvánosságra hozta a Josef Mengele egykori auschwitzi orvosra vonatkozó aktáit, ahogy arról a Der Spiegel is beszámolt. A döntés fontos a történelmi kutatások számára, mivel az iratok új adatokat szolgáltathatnak az igazságszolgáltatás elől menekülő háborús bűnös háború utáni mozgásáról és a felkutatására tett nemzetközi kísérletekről.
- A svájci hírszerzés feloldotta a Josef Mengele náci háborús bűnösre vonatkozó, eredetileg 2071-ig titkosított iratok védelmét.
- A dokumentumokat Gérard Wettstein történész sikeres bírósági keresete nyomán tették kutathatóvá a svájci szövetségi levéltárban.
- Az akták betekintést engednek a második világháború után Dél-Amerikába menekült auschwitzi tábori orvos svájci és nemzetközi nyomozati szálaiba.
A svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) korábban, legutóbb 2026 februárjában is elutasította az aktákhoz való hozzáférést a kutatók számára, a 2071-ig érvényes titkosítási időszakra hivatkozva. A jogi fordulatot Gérard Wettstein, a Mengele életútját kutató történész svájci Szövetségi Közigazgatási Bíróságon benyújtott sikeres fellebbezése hozta meg. Az NDB jogelődje, a Szövetségi Ügyészség rendőrségi szolgálata által összeállított, majd 2001-ben a svájci Szövetségi Levéltárnak átadott dosszié így a tudományos élet és a szélesebb nyilvánosság számára is kutathatóvá vált.
A megnyitott gyűjtemény nagyszámú korabeli sajtójelentést és részben kitakart rendőrségi dokumentumokat tartalmaz. A hatósági feljegyzések kitérnek azokra a korabeli bejelentésekre, amelyek szerint Mengele a náci Németország összeomlása utáni menekülése során Svájcban tartózkodhatott, vagy álnéven tervezett belépni az alpesi országba. Az akták emellett számos nemzetközi nyomot is rögzítettek, megemlítve Írországot, Argentínát és Chilét.
A dosszié (ami itt érhető el) egyik irata szerint 1964-ben egy diáknak álcázott izraeli ügynök Svájcba érkezett, kifejezetten azzal a céllal, hogy felkutassa a háborús bűnös helyi nyomait. A svájci védelmi minisztérium tájékoztatása alapján a dokumentumokban kizárólag a szövetségi alkalmazottak, az informátorok, valamint az érintett harmadik felek személyes adatait sötétítették el.
Josef Mengele az 1911-ben született orvosként 1943-tól szolgált az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborban, ahol a zsidó és roma foglyokon végzett kegyetlen álorvosi kísérletei, valamint a rámpán végzett szelekciói miatt a halál angyala néven vált hírhedtté. A második világháború lezárulása után amerikai hadifogságba esett, de valódi személyazonosságára nem derült fény, így szabadon engedték és álnéven mezőgazdasági munkásként bujkált Bajorországban. Később, a patkányvonalnak nevezett menekítő hálózat segítségével Olaszországon keresztül Dél-Amerikába szökött, tartósan elkerülve a felelősségre vonást.
Ez is érdekelhet
A háború utáni évtizedekben a nácivadász intézmények és a nemzetközi hatóságok, köztük az izraeli Moszad folyamatosan keresték a nyomát. Mengele először Argentínában telepedett le, majd Adolf Eichmann 1960-as Buenos Aires-i izraeli elfogása után Paraguayba, végül Brazíliába tette át székhelyét, miközben folyamatosan változtatta a nevét.
Bár a világ egyik legkeresettebb embere volt, soha nem állt bíróság elé a holokauszt során elkövetett bűneiért. Életének 1979-ben egy brazíliai fürdőzés során bekövetkezett, valószínűleg agyvérzés okozta fulladásos halál vetett véget, földi maradványainak hivatalos azonosítására pedig csak 1985-ben került sor nemzetközi szakértők bevonásával.
