Ritka etruszk kockasírt tártak fel Dél-Olaszországban
Egy ritka, Kr. e. 6. századból származó etruszk kockasírt és benne egy hamvakat rejtő görög kratért tártak fel a dél-olaszországi Pontecagnano Faiano területén. A salernói és avellinói régészeti és örökségvédelmi felügyelőség bejelentése alapján a magas rangú személy hamvait őrző leletegyüttes a római királyság utolsó évtizedeinek dél-itáliai görög és etruszk kulturális és kereskedelmi kapcsolatait világítja meg.
- A dél-olaszországi Pontecagnano Faiano területén egy építkezést megelőző leletmentés során azonosítottak egy Kr. e. 6. századi etruszk kockasírt.
- A mésztufából épült kőládában egy hamvakat tartalmazó, figurális díszítésű görög kratért találtak a régészek.
- A több mint tízezer eddig megvizsgált temetkezés közül ez mindössze a harmadik ilyen típusú, érintetlenül fennmaradt építmény a helyi nekropoliszban.
A dél-olaszországi Campania tartományban fekvő Pontecagnano Faiano nyugati nekropoliszában egy magánépítkezést megelőző feltárás során bukkantak a leletre. A régészek négy, a Kr. e. 6. század első felére datálható sírt találtak, amelyek közül hármat egy korábbi csatornaépítés már részben megrongált. A sértetlenül maradt, 10188-as számmal nyilvántartásba vett negyedik temetkezésben egy fedőlappal lezárt mésztufa kőládát, úgynevezett kockasírt azonosítottak.
A forma északabbra, Campania más részein megszokott, a helyi temetőben azonban rendkívül ritka. A hatvan éve zajló kutatások és több mint tízezer feltárt temetkezés ellenére ez mindössze a harmadik ilyen ismert struktúra a városban.
A kőláda belsejében egy gazdagon díszített, Korinthoszból származó görög kratért találtak, amely a halott hamvait rejtette. Az archaikus görög kultúrában a kratér a szümposzion, vagyis az arisztokratikus ivászatok központi eszköze volt, amelyben a bort vízzel keverték. Mivel a görögök a hígítatlan bor fogyasztását a barbárság jelének tartották, az edény a vendéglátás és a státusz kiemelt szimbólumának számított.
Az a tény, hogy a helyi etruszk elit ezt a specifikus tárgyat sajátította ki egy családtag hamvainak tárolására, a görög kulturális szokások mély beágyazódottságát jelzi. A különleges építészet, a hamvasztásos rítus és az importált edény együttes jelenléte egy kiemelkedően magas rangú személyre utal.
A Kr. e. 6. század első fele a római történelemben az etruszk királyok korszaka volt. Ekkoriban uralkodott a Tiberis menti városban Tarquinius Priscus, Servius Tullius és Tarquinius Superbus. Miközben Róma etruszk befolyás alatt állt, a délebbre fekvő campaniai település élénk kereskedelmet folytatott a Dél-Itáliát gyarmatosító görögökkel. A mindössze harminc kilométerre található Poseidonia, a mai Paestum közelsége logikus magyarázatot ad a korinthoszi kerámiák megjelenésére az itteni temetőkben.
Ez is érdekelhet
Pontecagnano stratégiai fontosságú központ volt a térségben. Bár a település a rézkor óta lakott, valódi fejlődése a Kr. e. 10. és 9. században indult meg, amikor az Etruriából érkező, a Villanova-kultúrát hordozó csoportok letelepedtek a területen. A város Capua mellett Campania egyik legfontosabb etruszk csomópontjává vált, amely évszázadokon át összekötötte Etruriát a görög világgal. A helyi arisztokrácia már a Kr. e. 8. és 7. században is gazdag, luxuscikkekkel felszerelt sírokat emelt.
Az újonnan feltárt leleteket a helyi Nemzeti Régészeti Múzeumba szállították, ahol a konzerválást követően részletes laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá őket. A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálatok azonosítják a kratért készítő korinthoszi műhelyt, a figurális díszítés jelentését, valamint a kőládában eltemetett személy pontos kilétét.
