Egy vagyontalan spanyol nemes átkelt az Atlanti-óceánon, hogy megcsinálja a szerencséjét a XVI. századi Amerikában. Expedícióra indult, hogy felkutassa Eldorádót, de valódi célja nem a legendás aranykirályság meglelése, hanem a mindenek feletti hatalom megragadása volt. Vérrel írta be nevét a történelembe: több mint hetven ember halála szárad a lelkén, köztük három papé és négy nőé. A legenda szerint a venezuelai partoknál, ahol saját emberei végeztek vele, olykor még ma is megjelenik a szelleme. 

Lope de Aguirre gyermekéveiről és kora ifjúságáról nem sokat tudunk. Csupán annyi bizonyos, hogy az 1500-as évek elején Baszkföldön született egy elszegényedett nemesi család második sarjaként. Örökség nélkül korlátozottak voltak a lehetőségei: a papi pálya mellett egyedüli alternatívaként a háborúk, a tengeri kalandozások kínálkoztak a számára.
Vagyonszerzési terveinek megvalósításához a frissen felfedezett Amerika bizonyult a legideálisabb helyszínnek, ezért 1534 körül Sevillába, a forgalmas nagyvárosba utazott, amelynek kikötője az egyre fontosabb gyarmati kereskedelem kiindulópontja és érkezési helye volt. Feltehetően ebben az évben el is hajózott az Újvilágba, de a Peruba való megérkezését követő rövid időszakot homály fedi. Az első ismert adatok azonban arról tanúskodnak, hogy számításai nem váltak be, a gyors meggazdagodás elmaradt, s lóidomárként kellett küzdenie a megélhetésért.

Az „Őrült”

Peruban ekkor polgárháborús helyzet uralkodott. A hódító nemesség első generációja és a királyi hatalom képviselői küzdöttek egymással a gyarmatok feletti uralomért. Aguirre az utóbbiak oldalára állt, az alkirály mellett harcolt, s miután vereséget szenvedtek, kénytelen volt Nicaraguába menekülni, hogy elkerülje a megtorlást.
Amikor öt év elteltével visszatért Peruba, őrizetbe vették, majd Francisco de Esquivel bíró nyilvános korbácsolásra ítélte, amiért megszegte az indiánokat védő törvényeket. A büszkeségében sértett Aguirre bosszút esküdött, s ezzel kezdetét vette életének egyik leghírhedtebb epizódja, amely lerántja a leplet könyörtelen jelleméről. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. nyár számában olvasható.