Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

Szemiramisz függőkertje

Habár görög és római források egyaránt részletesen beszámolnak róla, az ókori világ egyik csodája sem annyira rejtélyes az utókor számára, mint a híres babiloni függőkert. Minden, e különös építményről beszámoló forrás ugyanis másodkézből való, és máig nem került elő kézzelfogható bizonyíték arra, hogy valóban létezett.

Ha a különleges kert valóban állt, az a kor színvonalát messze meghaladó építészeti és növénygondozási teljesítményt igényelhetett – egy egzotikus fajokkal teli kertet életben tartani a mai Irak sivatagos éghajlatán ma is embert próbáló feladat lenne.

Az egyik elterjedt elmélet szerint a kertet II. Nabukodonozor babiloni király utasítására hozták létre Kr. e. 600 körül. Eszerint a király méd felesége, Amüthisz nehezen viselte hazája (a mai Irán) zöldellő tájainak hiányát.

A Szemiramisz név a görög hagyományból származik, a történetírók egy későbbi babiloni királyné és régens alakjához is társították a legendás kert létrehozását.

A legelterjedtebb elgondolás szerint a kert lépcsőzetesen egymásra épülő tetőkertek sorozata lehetett, a teraszok a források szerint 23 méter magasra nyúltak. Ez egy virágokból álló hegy látszatát keltette, amely a leírások szerint mintha Babilon szívéből nőtt volna ki.

A többszintű kert öntözését emelők és csatornák bonyolult rendszerével oldhatták meg, amely az Eufrátesz folyóból merítette a vizet.

A neves mérnök, Philón (Kr. e. 280-220) leírása szerint „csatornák vezetik a vizet a magasabban fekvő helyekről, részben engedik egyenesen lefelé folyni, részben pedig felfelé erőltetik, visszafelé, egy csavar segítségével.” Ez utalás lehet az úgynevezett arkhimédészi csavar egy korai változatára – ennek legkorábbi példányaira azonban csak a Kr. e. 3. évszázadból létezik régészeti bizonyíték.

Egyes történészek szerint a függőkert létezhetett, de valójában nem Babilonban: Stephanie Dalley, az Oxfordi Egyetem ókori Kelet-szakértője szerint Szennahérib asszír uralkodó alkotta meg a kertet és a hozzá tartozó öntözőrendszert a jóval északabbra, a Tigris folyó partján fekvő Ninivében található palotája részeként.

1. A gízai nagy piramis
2. A halikarnasszoszi mauzóleum
3. Az olümpiai Zeusz-szobor
4. Szemiramisz függőkertje
5. A pharoszi világítótorony
6. Az epheszoszi Artemisz-templom
7. A rodoszi kolosszus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
• Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
• Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
• Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
• A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
• Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
• Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
• A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
• Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja