Újraalkották a Budavári Palota elpusztult északi díszkapuját

Fotó: hodpress.hu

A Szántó Gusztáv díszműkovács vezette vásárhelyi Látványkapu Kft. hat szakembere közel huszonnégy hónapon át dolgozott a projekten. A rekonstrukció során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy korabeli fényképek alapján kellett visszaalkotni a komplex formavilágot. A fotókat életnagyságúra, egy az egyes méretarányra nagyították, majd a befoglaló méretek pontos meghatározása után először vékonyabb lemezekből készítettek tesztmintákat.

A végleges, csaknem négy méter széles és nyolc és fél méter magas, üvegezéssel együtt 7,5 tonnás szerkezet elemeinek döntő részét vastag acéllemezekből, kizárólag magas hőmérsékleten, kézi kovácsolással formázták meg.

A monumentális kocsibehajtó díszítése rendkívül gazdag: a mesterek mintegy 270 különböző, egyedileg kidolgozott levélmotívumot és egyéb kovácsoltvas elemet integráltak a kapuba. A munkafolyamatot egy restaurátorokból, mérnökökből és művészettörténészekből álló szakmai grémium folyamatosan felügyelte, biztosítva a szigorú történelmi hűséget. A műszaki és esztétikai ellenőrzéseket követően a zsűri kifogás nélkül vette át az elkészült főkaput.

A megbízás kiterjed a Dísz tér felőli homlokzaton egykoron álló két kisebb gyalogoskapu rekonstrukciójára is, amelyen jelenleg is dolgozik a vásárhelyi műhely. A tervek szerint az elkészült főkapu az év végén, a budavári építkezések előrehaladtával kerülhet vissza eredeti helyére.

A Budavári Palota északi díszkapuja a századfordulós magyar fémművesség egyik csúcsteljesítménye volt. Az eredeti művet Jungfer Gyula (1841–1908), a korszak leghíresebb magyar műkovácsa készítette a Hauszmann Alajos által vezetett nagyszabású palotabővítés keretében. Jungfer alkotása a nemzetközi szakmát is lenyűgözte: a kapu az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.

Az egyedülálló iparművészeti alkotás a budai Vár 1944–1945-ös ostroma során szenvedett súlyos sérüléseket, majd a háború utáni ideológiai vezérelte átépítések során végleg eltávolították és nyoma veszett. Az elveszettnek hitt örökség mostani újjáalkotása szervesen illeszkedik a palota eredeti, századfordulós fényének és térszerkezetének visszaállítását célzó történelmi rekonstrukciós folyamatba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai