Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát

A Római Birodalom a császárkor első évszázadaiban, az úgynevezett Pax Romana (Kr. e. 27 - Kr. u. 180) idején évente mintegy 80 ezer tonna ólmot termelt ki. A fémet vízvezetékek, tetőfedések és infrastrukturális elemek készítésére használták.

A 800-1200 Celsius-fokos olvasztási eljárás során az anyag mintegy öt százaléka aeroszol formájában a légkörbe került, amit az uralkodó szelek az északi sarkvidékre szállítottak, és a jégrétegekben konzerváltak. A brüsszeli, a ghenti és a kelet-piemonti egyetemek kutatói ezen légköri kibocsátások éves ingadozásait vetették össze a nyári hőmérséklettel, az ezüstpénzverés volumenével és a háborús évek számával.

Az adatok statisztikai elemzése szoros összefüggéseket tárt fel. A paleoklimatológiai adatok - főként alpesi fagyűrűk - alapján megállapították, hogy a nyári átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos emelkedése jelentősen növelte a grönlandi jég ólomtartalmát. A melegebb nyarak bőségesebb gabonatermést eredményeztek a korabeli, döntően agrárjellegű gazdaságban. A felhalmozott többlet fellendítette a kereskedelmet, ami az állami és magánberuházások növekedéséhez, ezáltal pedig fokozott ólomfelhasználáshoz vezetett.

A tanulmány megcáfolja azt a korábbi feltételezést, miszerint a fokozott ezüstpénzverés a gazdasági fellendülés jele volt. Az ezüstérmék (denariusok) kibocsátásának megduplázódása idején az ólomszennyezés ugyanis kifejezetten csökkent. A római császárok jellemzően válságok, fiskális nehézségek és háborúk idején vertek több - gyakran rontott nemesfémtartalmú - ezüstpénzt, miközben a civil gazdaság és az építőipar zsugorodott.

Ezzel szemben az aranypénzek verése, amely a tényleges jólét mutatója volt, pozitívan korrelált az ólomkibocsátással. A háborús évek szintén az ólomtermelés visszaesését hozták a bizonytalanság és az erőforrások átcsoportosítása miatt. Kivételt csupán Traianus dák háborúi (Kr. u. 101-106) jelentettek, ahol a hatalmas hadizsákmány azonnal felpörgette a birodalmi gazdaságot és a monumentális építkezéseket.

Az eredmények hitelességének igazolására a kutatócsoport kontrollvizsgálatként a kanadai Logan-hegy jégmagjainak ólomtartalmát is elemezte, amely a globális légköri áramlatok miatt nem Európából, hanem Északkelet-Ázsiából kapja a lerakódásokat. A kanadai mintákban egyáltalán nem mutatkozott egyezés a római gazdasági mutatókkal. Ez az egybevetés egyértelműen bizonyítja, hogy a Groenlandon mért szennyeződés a római ipari tevékenység hiteles lenyomata, amely rövid távú indikátorként szolgál a klasszikus ókor gazdasági folyamatainak megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”