Szupervulkán okozta katasztrófa indíthatta be az őskori emberi innovációt

Fotó: Science Daily

A mai Indonézia területén, Szumátrán található Toba-vulkán mintegy 74 000 évvel ezelőtti kitörése az elmúlt 2,5 millió év legnagyobb vulkáni katasztrófája volt, amelynek ereje tízezerszeresen haladta meg a Mount St. Helens 1980-as robbanásáét. A mintegy 2800 köbkilométernyi vulkáni hamu a sztratoszférába jutva évekre elsötétítette az eget, globális vulkáni telet, savas esőket és drasztikus lehűlést okozva.

A tudományos közösségben hosszú ideig tartotta magát az úgynevezett "Toba-katasztrófa hipotézis", amely szerint az extrém éghajlati sokk következtében a globális emberi populáció mindössze néhány ezer, esetleg 10 000 főre zsugorodott, ami genetikai szűkületet idézett elő fajunk történetében.

A legmodernebb archeológiai és geokémiai módszerek azonban árnyalják ezt a drámai képet. A kutatók a láthatatlan, mikroszkopikus vulkáni üvegszilánkok kémiai ujjlenyomatait vizsgálva azonosították a Toba-hamut a világ számos régészeti lelőhelyén. A dél-afrikai Pinnacle Point 5-6 lelőhelyen a rétegtani elemzések folyamatos emberi jelenlétet mutattak ki a kitörés előtt, alatt és után is; sőt, a katasztrófát követően az emberi tevékenység és az új eszköztechnológiák használata kifejezetten fokozódott.

Hasonló eredményeket hoztak az etiópiai Shinfa-Metema 1 lelőhely feltárásai is. A szakértők megállapították, hogy az etiópiai populáció a hosszú száraz időszakokhoz alkalmazkodva a szezonális folyókat követve sekély vizű itatókban halászott, és ezzel párhuzamosan bevezette az íj és nyíl technológiáját.

Ezek az adatok paradigmaváltást jelentenek, hiszen ahelyett, hogy a Toba-szuperkitörés végzetes csapást mért volna a Homo sapiens afrikai és ázsiai populációira, sokkal inkább egy erős evolúciós nyomásként funkcionált, amely kikényszerítette a rugalmasságot, a túlélési stratégiák megváltoztatását és a technológiai innovációt.

Bár a kitörés epicentrumának közelében élők valószínűleg azonnal elpusztultak, a távolabbi közösségek válságkezelése – új élelemforrások keresése, fejlettebb vadászati eszközök megalkotása – bizonyítja, hogy az emberi faj túlélése mindig is az alkalmazkodóképességen alapult. A kutatók szerint a Toba-esemény újraértékelése nemcsak őstörténeti jelentőségű, hanem létfontosságú tanulságokkal szolgál arról is, hogyan reagálhat a modern emberiség a jövőbeli, extrém környezeti és éghajlati katasztrófákra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban
• Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában
• 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban
• Feltárták Poszeidón mocsárba süllyedt szentélyét
• Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában
• Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket
• Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban
• Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
• Pezsgő társasági élet zajlott az ókori római vécékben