Elpusztulhatnak a török kori fahíd cölöpjei Szolnoknál

Fotó: Szoljon/Major Angéla

Dr. Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régésze a lapnak nyilatkozva rámutatott: a jelenség, amely korábban jellemzően a nyár végi, aszályos augusztusi időszakokra korlátozódott, az elmaradó tavaszi zöldár miatt idén már május közepén megfigyelhető.

A folyó medréből előbukkanó, összesen négy különböző - a 16-17. századi török kori, valamint a 18-20. századi - fahídhoz tartozó tartóelemek fizikai állapota a levegővel érintkezve folyamatosan romlik. A faanyag számára a folyóvizek oxigéntől elzárt iszapja jelenti a természetes védőközeget, a felszínre kerülve azonban azonnal megindul a kiszáradás, a repedezés és a deformáció. A szakember hangsúlyozta, hogy a több évszázadot a víz alatt épségben átvészelő tölgyfa szerkezetek esetében a drasztikus minőségromlás az elmúlt két évtized tartósan alacsony vízállásainak egyenes következménye.

A páratlan ipartörténeti és régészeti emlékek eredeti helyszínen történő megőrzése a megváltozott hidrológiai viszonyok miatt egyre komolyabb kihívást jelent. A régészeti protokollok alapján a leletegyüttes hosszú távú védelmét kizárólag a cölöpök szakszerű kiemelése, majd speciális, víz alatti tárolása és mesterséges konzerválása biztosíthatná. A múzeum korábban kísérletezett a faanyagok sejtjeit stabilizáló cukros oldatban történő tartósítással, azonban az eljárás megfelelő infrastrukturális háttér és stabil pénzügyi források hiányában jelenleg nem folytatható. Érdemi beavatkozás nélkül az egyedülálló folyami leletek belátható időn belül megsemmisülhetnek.

A szolnoki cölöpmaradványok az oszmán hódoltság Kárpát-medencei logisztikai és hadmérnöki tevékenységének legjelentősebb bizonyítékai közé tartoznak. Szolnok vára 1552-es oszmán elfoglalását követően a közigazgatás szandzsákközponttá tette a települést, amelynek stratégiai fontosságát a Tiszán kialakított állandó átkelőhely adta. A birodalmi adminisztráció által az 1560-as évek elején építtetett, mintegy 110 méter hosszú, cölöpökre vert állandó fahíd nemcsak a török hadsereg utánpótlási vonalait biztosította, hanem a hódoltsági területek és a Balkán közötti civil kereskedelem fő ütőereként is funkcionált.

Ezek a ránk maradt szerkezeti elemek európai viszonylatban is ritkaságnak számítanak, mivel a folyamatos háborúskodások és a 19. századi folyószabályozások a kontinens legtöbb pontján nyomtalanul eltüntették a hasonló kora újkori faépítményeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait