Századik születésnapját ünnepli Sir David Attenborough

Fotó: BBC

A BBC felsővezetésétől a globális expedíciókig

David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született a middlesexi Isleworth-ben. Gyermekkorát a leicesteri egyetemi campuson töltötte, ahol édesapja akadémiai igazgatóként dolgozott. A család szellemiségét tükrözi, hogy a második világháború alatt szülei egy brit önkéntes hálózaton keresztül két zsidó menekült kislányt is befogadtak. Bátyja, Richard Attenborough később Oscar-díjas színész és rendező lett.

David már fiatalon élénk érdeklődést mutatott a természettudományok iránt; kövületeket és kőzeteket gyűjtött, tizenegy évesen pedig már a helyi zoológiai tanszéknek szállított gőtéket. Tanulmányait a cambridge-i Clare College-ban végezte, ahol 1945-től geológiát és zoológiát hallgatott. A Királyi Haditengerészetnél letöltött sorkatonai szolgálat, valamint egy rövid szerkesztői munka után 1952-ben csatlakozott a BBC televíziós részlegéhez.

Bár a vezetőség kezdetben elzárkózott a képernyős szerepeltetésétől – a belső feljegyzések szerint a fogait túl nagynak találták a kamerához –, az 1954-ben indult Zoo Quest (Állatkerti küldetés) című sorozatban a műsorvezető megbetegedése miatt mégis ő vette át az irányítást, ezzel elindítva történelmi jelentőségű televíziós karrierjét.

A hatvanas évek közepén Attenborough a BBC felsővezetésében vállalt kulcsszerepet. 1965-ben a BBC Two csatorna igazgatójává nevezték ki, majd 1969-től a teljes hálózat televíziós programigazgatója lett. Vezetése alatt vált a csatorna a színes televíziózás európai úttörőjévé. Ezt a technológiai váltást olyan innovatív döntésekkel népszerűsítette, mint a Pot Black című sznúkerverseny képernyőre tűzése, amely a színes golyók révén kiválóan demonstrálta az új formátum adottságait.

Olyan mérföldkőnek számító műsorokat indított el, mint a Kenneth Clark nevével fémjelzett Civilisation (Civilizáció) vagy a Monty Python Repülő Cirkusza. Bár 1972-ben esélyes volt a BBC vezérigazgatói posztjára is, a bürokrácia helyett 1973-ban lemondott tisztségéről, hogy visszatérjen az aktív műsorkészítéshez és a terepmunkához.

A televíziós természetfilmezés forradalma

Az 1979-ben bemutatott Life on Earth (Élet a Földön) című tizenhárom részes sorozat forradalmasította a dokumentumfilmes műfajt. A produkció korábban nem látott mértékben támaszkodott a nemzetközi légi közlekedésre, lehetővé téve, hogy a stáb egyetlen epizódon belül több kontinens élővilágát mutassa be. Ezt követte 1984-ben a The Living Planet (Az élő bolygó), majd 1990-ben a The Trials of Life (Az élet viszontagságai).

Az évtizedek során a sorozat speciális természettudományos területekkel bővült, mint a The Private Life of Plants (A növények magánélete, 1995), a The Life of Birds (A madarak élete, 1998) vagy az enciklopédiát teljessé tevő Life in Cold Blood (Élet hidegvérrel, 2008). A forgatások során a stáb folyamatosan a legújabb technológiákat alkalmazta: infravörös kamerákat az éjszakai emlősökhöz, makrofotózást a gerinctelenekhez és gyorsított felvételeket a növényi életciklusok bemutatásához.

Történelmi egyedülállóságát jelzi, hogy Attenborough az egyetlen televíziós személyiség a világon, aki fekete-fehér, színes, nagy felbontású (HD), 3D-s és 4K felbontású műsorokért egyaránt nyert BAFTA-díjat.

Evolúció, túlnépesedés és klímaválság

Munkásságának elengedhetetlen része a tudományos tények szigorú tisztelete. Attenborough határozottan kiáll az evolúció elmélete mellett, és nyilvánosan kritizálta a kreacionizmus oktatását az iskolai tantervekben. Saját agnosztikus világnézetét gyakran egy trópusi parazita féreg, az Onchocerca volvulus példájával illusztrálja, rámutatva a természet kíméletlen biológiai mechanizmusaira, amelyek szerinte nem egyeztethetők össze egy irgalmas teremtő képével. Hitvallása szerint a darwini természetes kiválasztódás ténye nem csupán elmélet, hanem vitathatatlan történelmi valóság.

Az ezredfordulót követően alkotásai egyre határozottabb környezetvédelmi állásfoglalássá alakultak. Míg korai műsorai a földi élet megfigyelésére fókuszáltak, az elmúlt évtizedekben drámai jelentéseket közölt az ökoszisztémák állapotáról. A State of the Planet (2000), a The Truth about Climate Change (2006) és az Our Planet (2019) már nyíltan foglalkozik a klímaválsággal.

A 2020-ban bemutatott David Attenborough: A Life on Our Planet című filmjét "tanúvallomásaként" jellemezte, amelyben a bolygó biodiverzitásának helyreállítását szorgalmazta. Markáns véleményt formál a globális túlnépesedés kérdésében is; a Population Matters civil szervezet védnökeként többször figyelmeztetett arra, hogy a véges erőforrásokkal rendelkező bolygón a végtelen demográfiai és gazdasági növekedés matematikailag fenntarthatatlan.

Tudományos elismerések és taxonómiai örökség

A százéves természettudós eredményeit a tudományos közösség is példátlan mértékben ismeri el. Több mint harminc tiszteletbeli egyetemi diplomával rendelkezik, 1985-ben lovaggá ütötték, 2020-ban a Szent Mihály és Szent György Rend nagykeresztjével tüntették ki, 2024-ben pedig elnyerte a tudományos ismeretterjesztésért járó Stephen Hawking-érmet is.

Tudományos hatását jelzi, hogy napjainkig több mint húsz újonnan felfedezett, élő és kihalt fajt neveztek el róla. Ezek közé tartozik a Nepenthes attenboroughii Fülöp-szigeteki húsevő növény, a Materpiscis attenboroughi nevű devon kori őshal, egy mezozoikumi tengeri hüllő (Attenborosaurus conybeari), valamint a Trigonopterus attenboroughi röpképtelen ormányosbogár. Tiszteletére a brit kormány a legkorszerűbb sarkkutató hajóját RRS Sir David Attenborough névre keresztelte.

Attenborough hidat épített az akadémiai zoológia és a globális nyilvánosság közé. A huszadik század közepén a természetfilmek jórészt egzotikus trófeagyűjtő expedíciók krónikái voltak. Ő azonban a szigorú biológiai tényeket emelte a televíziózás fókuszába, páratlan narratív stílusával milliók számára téve elérhetővé a tudományt. Munkássága nem csupán az ökológiai összefüggések megértését segítette elő, hanem a klímaválság idején globális cselekvésre is ösztönözte az emberiséget, kitörölhetetlen nyomot hagyva a huszonegyedik század társadalmának környezettudatosságán.

Vad London és Attenborough legnagyobb kalandja

A centenárium kapcsán a világ minden pontján, számos formában ünneplik őt, és természetesen ebben a BBC is aktív részt vállal. A BBC Earth csatornán egész hétvégén és a hónapban folyamatosan láthatók lesznek Sir David Attenborough különböző alkotásai, de ami talán a legizgalmasabb az a két vadonatúj filmje amelyeket május 8-án mutatnak be.

A tavaly készült Vad London című dokumentumfilm egy igazi különlegesség. A világ bejárása után Sir David most abba a városba kalauzolja a nézőket, amelyet több mint hét évtizede otthonának nevez. Felfedi a város rejtett oldalát és azokat a vadon élő állatokat, amelyek az utcákon barangolnak és sokszor észrevétlenek maradnak, miközben az ökoszisztéma fontos részei. Megismerhetjük a Parlament épületén fészkelő vándorsólymokat, a Kelet‑London utcáin sétáló szarvasokat, a London központjában, a fákon élő kígyókat, valamint egy hód családot, akik egy bevásárlóközpont mellett építik fel otthonukat.A magyarországi premier május 8-án, 18:30-kor lesz a BBC Earth csatornán. A film magyar szinkronnal lesz látható és a hétvége során több ismétlés is lesz.

De ami talán még ennél is izgalmasabb az az időutazás és különlegesen személyes betekintés, amit a Élet a Földön - Attenborough legnagyobb kalandja  című film ad. Ez a produkció a korszakalkotó és nagy sikerű Élet a Földön kulisszák mögötti történeteit tárja fel. A sorozat forgatása során Attenborough 40 országba látogatott el, és 600 fajt filmezett és lényegében lefektette, hogy milyennek is kell lennie egy igazán igényes és edukatív, ugyanakkor szórakoztató természetfilmnek.

A stáb tagjai – köztük maga Attenborough – felidézik a projekt legemlékezetesebb pillanatait, elmennek az eredeti irodáikba, belenéznek az eredeti kulisszák mögötti tartalmakba és eddig sohasem hallott történeteket fednek fel, valamint beszélnek a kihívásokról és sikerekről egy olyan időszakban, amikor a színes televízió még újdonságnak számított, és a távoli utazások csak akkor kezdtek szélesebb körben elterjedni. Kiderül belőle például, hogy Attenborough allergiája,  hogyan akadályozta meg majdnem az egyik forgatási napot és azt is, hogyan élte túl a stáb fegyveresek támadását. A filmet itthon először május 8-án, 19:50-től lehet majd látni, szintén magyar nyelven, a BBC Earth csatornán, több ismétléssel a hétvégén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs