Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait
2026. június 7. 07:24
A középső bronzkori Trialeti-kultúra halomsírjainak kőfaragásai nemcsak rituális szimbólumokat, hanem az építkezésen dolgozó családok munkaidejét rögzítő feljegyzéseket is tartalmazhatnak. Levan Loszaberidze kutatási eredményei alapján a georgiai Zurtaketi régióban található, mintegy négyezer éves kurgánok újraelemzése alapvetően formálja át a dél-kaukázusi megalitikus művészetről és az ősi társadalmak munkaszervezéséről alkotott eddigi tudományos képet.
Korábban
A kutatás alapját azok az 1959 és 1964 között végzett ásatások jelentették, amelyeket eredetileg Otar Dzsaparidze georgiai régész vezetett. A feltárások során 265 vésett kőlapot azonosítottak a halomsírok kamráiban és folyosóin, azonban az eredeti dokumentáció jelentős része az évtizedek során elveszett.
Levan Loszaberidze jelenlegi munkájában harminckét fennmaradt fényképet és tervrajzot vizsgált meg újra. Az elemzés rávilágított arra, hogy az ábrázolások egy olyan kiterjedt szimbolikus rendszert alkottak, amely több mint ezerötszáz éven át összekötötte a mai Georgia, Örményország és Azerbajdzsán területén élő őskori közösségeket.
A kőlapokon található motívumok rendkívül változatosak: a geometriai minták – köztük cikkcakkos vonalak, hálóminták, háromszögek és spirálok – mellett szarvasfélék és tülkösszarvúak alakjai, valamint sematikus lakóépületek ábrázolásai is feltűnnek. A kutató szerint a leletanyag legkülönlegesebb elemei azok a rovásjellegű, absztrakt jelölések, amelyek nagy valószínűséggel gyakorlati funkciót töltöttek be.
A szakember feltevése alapján ezek a vésetek egyfajta őskori munkaidő-nyilvántartásként működhettek, amelyekkel a kurgánok építésén dolgozó családok részvételét és a fizikai munkára fordított időt követték nyomon. Ez a megállapítás arra utal, hogy a halomsírok megépítése magasan szervezett, adminisztratív ellenőrzést is igénylő közösségi folyamat volt.
A leletek a Kr. e. 2000 és 1700 között virágzó Trialeti-kultúrához köthetők. Ez a középső bronzkori civilizáció a Dél-Kaukázus egyik legjelentősebb régészeti kultúrája, amely elsősorban magas szintű fémművességéről, finoman megmunkált arany- és ezüsttárgyairól, valamint monumentális temetkezési halmairól ismert.
A Zurtaketi dombvidékén feltárt kőfaragások mennyisége egyedülálló a régióban, de stílusjegyeik szorosan illeszkednek a tágabb földrajzi környezet megalitikus hagyományaihoz. A rituális és a gyakorlati funkciójú jelek együttes jelenléte arra mutat rá, hogy a temetkezési helyek a szakrális tér szerepe mellett a társadalmi adminisztráció korai színtereiként is funkcionálhattak.
Jóllehet az archív fényképek és vázlatok újraértékelése fontos tudományos eredményeket hozott, a tanulmány szerzője hangsúlyozta a jelenlegi elemzés korlátait is. Új terepi feltárások és modern, radiokarbonos kormeghatározási eljárások hiányában a következtetések további bizonyításra szorulnak. A szakemberek bíznak abban, hogy a jövőbeli régészeti expedíciók pontosíthatják a Trialeti-kultúra adminisztrációs és művészeti gyakorlatára vonatkozó adatokat, ezzel is szélesítve a kaukázusi bronzkor történetének megismerését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A szabadban hódoltak Mithrásznak Horvátországban 11:12
- Zsidó ellenállók búvóhelyeit azonosították a bedzini gettóban 09:47
- Újraelemezték a négyezer éves georgiai kurgánok sziklarajzait 07:24
- Újrafőzték George Washington háborús sörreceptjét tegnap
- Ókori luxusvilla maradványait tárták fel egy római középiskola alatt tegnap
- Középkori kőfaragványokat restaurálnak Anglia egyik legnagyobb katedrálisában tegnap
- Jégkorszaki vadászok dolgozhatták fel a bajorországi gyapjas mamutot tegnap
- Nagyszabású kiállítás idézi fel Napóleon húgának műgyűjtői szenvedélyét tegnap
