Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása

Katata Genki, a tokiói székhelyű Canon Globális Tanulmányok Intézetének munkatársa idén tavasszal, a 2026-os virágzási szezon végén vette át hivatalosan a tisztséget. A szakember a The New York Times tudósítójának, Tabucsi Hirokónak elmondta: a kiotói adatok megőrzését és folytatását kiemelten fontos feladatnak tekinti.

A projekt fókuszában a történelmi japán fővárosban, Kiotóban nyíló hegyi cseresznyefák úgynevezett mankai, vagyis csúcsvirágzási időpontjának megfigyelése és rögzítése áll. Ez a kifejezés azt az állapotot jelöli, amikor az adott fafajta rügyeinek legalább nyolcvan százaléka már kinyílt, ami a helyi meteorológiai ügynökség számításai szerint egyben a tavasz nem hivatalos kezdetét is jelenti.

A páratlan történelmi adatbázis létrehozása a rákbetegségben elhunyt Aono Jaszujuki nevéhez fűződik, aki a pontosság érdekében autodidakta módon sajátította el az ősi japán írásmódok olvasását. A BBC News egy korábbi, 2021-es riportja szerint a kutató császárok, arisztokraták, kormányzók és buddhista szerzetesek naplóit, valamint hivatalos udvari krónikákat vizsgált át, hogy egészen a Krisztus utáni 812-es évig visszamenőleg rekonstruálja a virágzási naptárat.

Egy 1644. április 14-i bejegyzésben például Hiramacu Tokicune udvari tudós arról írt, hogy a kiotói császári palota közelében szakét fogyasztva gyönyörködtek a nyíló virágokban. Ezek a kultúrtörténeti jelentőségű udvari feljegyzések egzakt támpontot nyújtanak a szakembereknek a korabeli tavaszi felmelegedés kezdetének meghatározásához.

Az 1200 éves kiotói adatsor az emberiség egyik leghosszabb ideig vezetett, megszakítás nélküli klímatörténeti archívuma. A Biological Conservation című tudományos folyóiratban 2009-ben publikált tanulmány is Aono adataira támaszkodva mutatta be, miként tükrözik a 9. századig visszanyúló tavaszünnepi feljegyzések a múltbeli éghajlati viszonyokat. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az évszázadok során egyre korábbra tolódó csúcsvirágzás közvetlen összefüggésben áll a globális felmelegedéssel és a fokozódó városiasodás hőtermelő hatásával.

A klímaváltozás japán mindennapokra gyakorolt drasztikus hatását jelzi az a friss fejlemény is, miszerint a Japán Meteorológiai Ügynökség a közelmúltban egy új kifejezést (kokusobi) vezetett be a 40 Celsius-fokot meghaladó, extrém forró napok hivatalos meteorológiai jelölésére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora