Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
2023. július 30. 10:35 Mravik Patrik Tamás
A létező szocializmus évtizedeiben több generáció nőtt fel úgy, hogy a tévé egy vagy legfeljebb két csatornát jelentett, közel sem állt rendelkezésre a napjainkban megszokott széles kínálat. Ezáltal egyes tévéműsorok, kiváltképp a populáris nyugati sorozatok hatalmas nézettséget értek el, és máig kiemelt helyet foglalnak el a magyar társadalom kollektív emlékezetében. Kalandos történeteiket milliók élték át egyazon pillanatban a képernyő előtt, és máig közös viszonyítási pontot jelentenek. Vajon miképp fordulhatott elő, hogy a szovjet érdekszférába tartozó Magyarországon ilyen nagyszámú kapitalista filmes „termék” jelenhetett meg, és mitől lehettek ennyire sikeresek?
Korábban
Vándorló műsorok és nézők
Sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy a nyugati-kapitalista és a szocialista televízió jellege élesen elhatárolódik egymástól, előbbire a harsány szórakoztató jelleg, utóbbira a lomhább agitprop szellemiség a jellemző.
Kurrens kutatások – mint Imre Anikó 2016-os TV Socialism című monográfiája – viszont rámutatnak, hogy a televíziózás történetében a két blokk között számos kölcsönhatás fedezhető fel. A vasfüggöny a televízió esetében nem jelentett éles elválasztóvonalat, ahogy a szerkesztési elvekben is mutatkoztak hasonlóságok, úgy az egyes műsorok is vándorolhattak a két pólus között.
Az átjárhatóság részben a televíziós adás természetéből is következett, amit nehezebb volt fizikai határok közé szorítani. Előfordult például, hogy az NDK állampolgárainak készülékein nyugatnémet vagy a politikailag még izoláltabb Albániában egy rövid ideig olasz televíziós műsorokat lehetett fogni. Az észt lakosok pedig tömegesen utaztak hétvégente északra, hogy ne maradjanak le a finn tévésorozatok legújabb epizódjairól.
Az együttműködés tudatosabb formáját jelentették a tévés koprodukciók, amelyeknek részeként a Magyar Televízió is számos sorozat készítésben vállalt szerepet elsősorban az 1980-as években a nyugati gyártókkal együttműködve.
Szabad a tévés vásár
A két blokk közötti átjárhatóság legegyszerűbb, egyben legkiterjedtebb formája a televíziós műsorok importja volt. Sok száz nyugati tévésorozat érkezett ilyen módon Magyarországra és a keleti blokkba, legnagyobb részt az Egyesült Királyságból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és az NSZK-ból.
Ezt az ellentmondást számos – a cikkben részletezett érv mellett – elsősorban a gazdasági kényszer magyarázza. Globális viszonylatban az MTV kis halnak számított, az pedig, hogy kizárólag saját gyártású műsorokat sugározzon, még a viszonylag kis műsoridővel is rendkívül drága lett volna. Így nemcsak a baráti országokon belüli cserére, de a nyugati vásárlásra is rászorult.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert
- A halál balvanói alagútja
- Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét
- A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
- Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek
- Kezdetben újságkihordóként dolgozott Jacky Kirby, az Amerika Kapitány megalkotója
- Az utolsó szamuráj csak a világháború után harminc évvel tette le a fegyvert 09:49
- Számos új információval gazdagodtunk a Holdról a Luna–1 űrszondának köszönhetően 09:05
- Szülei papnak szánták, ő orvos akart lenni, aztán mérnök lett, végül drámaíró tegnap
- 10 tény a whiskyről tegnap
- Stabilizálta a gazdaságot a pengő bevezetése tegnap
- Az ókorból ered a titkozatos déli kontinens gondolata, de csak 18. században cáfolták meg tegnap
- Képek a telefon hajnaláról tegnap
- A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak tegnap
