Genetikailag is elemezték az Akasztónál talált honfoglaló harcosokat

A 2025-ben fellelt, Wilhelm Gábor régész által feltárt három sírban egy 15-16 éves, egy 17-18 éves, valamint egy 30-35 éves férfi nyugodott. Szécsényi-Nagy Anna, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja  Archeogenomikai Kutatóintézetének igazgatója, Szeifert Bea tudományos munkatárs és Szeniczey Tamás, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa arról számolt be, hogy a csontvázak állapota lehetővé tette a rendkívül magas, kilencven százalék feletti tisztaságú emberi (saját) DNS-kivonást a belső fül hallócsontjaiból.

Az IBD (Identity by Descent) analízis nevű rokonsági vizsgálat kimutatta, hogy a legfiatalabb és a legidősebb férfi között elsőfokú vérségi kötelék, pontosabban apa-fiú kapcsolat állt fenn. A kutatók rekonstruálták a fizikai megjelenésüket is: a felnőtt férfi barna szemű, világos hajú és közepes bőrszínű volt, magassága 158-163 centiméter között mozgott, míg fia egyértelműen kék szemű és szintén világos hajú lehetett.

Az archeogenetikai eredmények (ismét) rávilágítottak a honfoglalók összetett származástörténetére. Az első sírban fekvő 17-18 éves fiatalember anyai ága a mai dél-szibériai népességhez köthető, fogmorfológiája pedig szintén kelet-ázsiai gyökerekre utal. A fiatal férfi apai, illetve az apa-fiú páros anyai és apai vonala is a Volga-Urál térségére, közelebbről az ottani Kusnarenkovo-Karajakupovo, illetve a Csijalik-kultúrához kapcsolódik. Az örökítőanyag-állomány egészét figyelembe véve mindhárom egyén egyértelműen a Volga-Urál térség egykori népességeihez kapcsolható, a vizsgálatok alapján mindhárman egy populáció tagjai voltak.

A szakemberek elmondása szerint a három harcos genetikai állománya nem mutatott keveredést a Kárpát-medencébe tartó vándorlás során, így ők a betelepülők azon szűk (a jelenlegi adatok szerint alig több mint egy tucat főt számláló) csoportját képviselik, akik genetikai állományában az uráli genomi komponens egyértelműen azonosítható.

A csonttani és fogászati elemzések megcáfolták a korabeli harcosok életmódjához fűződő sztereotípiákat. A csontvázakon nem találtak sem fegyveres konfliktusból származó, sem a halál okaként megjelölhető traumatikus sérüléseket. Érdekesség, hogy a felnőtt férfinak egyetlen szuvas foga sem volt, ami a korszakra jellemző rostban gazdag étrendre és az általánosnál jobb szájhigiéniára utalhat, noha a lepedékesedésből fakadó erős fogkőképződés és a fogínygyulladás (amely a 15-16 éves fiúnál is jelen volt) az ő esetükben is gyakori maradt.

A kutatócsoport jelenleg a foggyökerekből kinyerhető ősi kórokozók izolálásán dolgozik, amely a jövőben pontos választ adhat arra, hogy milyen, csontokon nyomot nem hagyó járvány vagy betegség okozhatta a három férfi korai halálát a 10. századi Kárpát-medencében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban