A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság

Fotó: Pexels/赵建敏

A kutatócsoport a kínai Lösz-fennsík Longgugou szelvényéből származó löszüledékeket elemezte. Tizennégy radiokarbonos és tizennyolc optikailag stimulált lumineszcens kormeghatározás segítségével egy rendkívül pontos, a 12 300 és 2800 évvel ezelőtti időszakot felölelő kronológiát hoztak létre. Ezt követően 114 mintán végeztek biomarkeres elemzéseket a vegetációs időszak talajhőmérsékletének és növényzeti viszonyainak rekonstruálása céljából. Az adatokat régészeti leletekkel és klímamodellekkel összevetve vizsgálták a kölestermesztés fejlődését a holocén (a mintegy 11 700 éve kezdődött jelenlegi földtörténeti kor) során.

Az eredmények szerint 12 300 és 7500 évvel ezelőtt a talajhőmérséklet viszonylag magas volt, amihez szárazabb éghajlat és ritkább növényzet társult. A 8000 és 7500 évvel ezelőtti időszakban ez a melegebb talaj kedvezett a korai kölestermesztésnek az északibb, hűvösebb Yanshan-Liaoning régióban, ahol a közösségek nagyobb létfenntartási nyomás alatt álltak. Ezzel szemben 7500 és 6000 évvel ezelőtt a talaj hőmérséklete fokozatosan csökkent, az éghajlat nedvesebbé, a növényzet pedig sűrűbbé vált.

A kutatók megállapították, hogy ez a lehűlés – különösen a fagyérzékeny köles esetében – drasztikusan lecsökkentette a biztonságos termesztésre alkalmas területeket. Ez a természeti kényszer indíthatta el a kölestermesztés délre, a Lösz-fennsík irányába történő eltolódását és késleltette a nagyszabású mezőgazdasági expanziót. Körülbelül 6000 évvel ezelőtt a talajhőmérséklet ismét emelkedni kezdett, és évezredekre stabilizálódott, ami a termesztési technikák fejlődésével együtt lehetővé tette a kölesalapú mezőgazdaság széles körű elterjedését a késő neolitikumban.

A kutatás új megvilágításba helyezi Kelet-Ázsia újkőkori forradalmát. Míg a Közel-Keleten a búza és az árpa, Dél-Kínában pedig a rizs dominálta az élelmiszer-termelésre való áttérést, addig a szárazabb és hidegebb Észak-Kínában (a Sárga-folyó völgyében és a Lösz-fennsíkon) a rövid tenyészidejű, szárazságtűrő kölesfélék (a muhar és a csumiz) váltak a civilizáció alapjává.

Az eddigi történeti klímakutatások elsősorban a levegő hőmérsékletére és a csapadékra, például az ázsiai monszun erősödésére vagy gyengülésére fókuszáltak. A kínai kutatók munkája azonban bebizonyította, hogy a vegetációs időszak alatti talajhőmérséklet eddig alulértékelt, de kritikus korlátozó tényezője volt az agrárium fejlődésének.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok