Európa legrégebbi iránytűjét rejthette a tallinni hajóroncs

A felfedezésre 2022 tavaszán került sor a tallinni ókikötő közelében, a Lootsi utca 8. szám alatt, mindössze 1,5 méterrel a mai utcaszint alatt. A nedves, tengeri üledékes homokból egy mintegy 24,5 méter hosszú és 8,6 méter széles tölgyfahajó, egy úgynevezett kogge bontakozott ki. A régészek és restaurátorok a hatalmas és sérülékeny roncsot négy fő szegmensre bontva emelték ki és szállították a tengerészeti múzeumba.

A leletanyag legkülönlegesebb darabja az a 14. századi száraz iránytű, amely a balti tengerészet navigációs forradalmának korai bizonyítéka. A hajó hirtelen, katasztrófaszerű elsüllyedésére utal, hogy a mindennapi használati tárgyak – szerszámok, fegyverek, bőrruházat és javított cipők –, valamint két, a kiömlött kátrányba ragadt hajópatkány teteme is a fedélzeten maradt, ami arra utal, hogy a legénységnek menekülnie kellett.

A roncs faanyagának legújabb dendrokronológiai vizsgálata nemcsak a kormeghatározást, hanem a gyártás logisztikáját is tisztázta. A kutatók 97 famintát elemeztek, és megállapították: a hajó fő tartószerkezeteit az 1370–71-es, illetve az 1371–72-es teleken kivágott tölgyfákból építették, míg egyes belső elemek, például a konyha vagy kamra deszkái 1373–74 teléről származnak.

Mivel a hajótest fája nem mutatja jelentősebb javítások nyomait (csak kisebb tömítéseket), a hajó viszonylag új volt, amikor a tallinni öbölben elsüllyedt. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a felhasznált faanyag jelentős része a litván partvidékről, valamint más balti erdőségekből származott. A középkori hajóácsok szakértelmét bizonyítja, hogy számos beépített faelemen fagyásból vagy fizikai sérülésből eredő úgynevezett "holdgyűrűket" azonosítottak; a mesterek felismerték a faanyag ezen szerkezeti gyengeségeit, és az érintett részeken hosszú erősítő deszkákkal kompenzálták a hibákat.

A lelet a Hanza-szövetség észak-európai kereskedelmi aranykorába enged bepillantást. A kogge típusú, széles, lapos fenekű és nagy rakterű hajók képezték a 13-15. században a Balti- és az Északi-tenger áruforgalmának gerincét, lehetővé téve a tömegáruk (gabona, fa, prémez, só) gazdaságos szállítását. Tallinn (akkori nevén Reval) a korszakban a Hanza-szövetség egyik kulcsfontosságú, megerősített kikötővárosa volt, amely az Oroszországgal, Skandináviával és Nyugat-Európával folytatott kereskedelem tranzitpontjaként szolgált.

A terület, ahol a hajót megtalálták, a középkorban még a Harjapea-folyó deltájának sekély, homokpados tengerpartja volt, amelyet csak a későbbi évszázadok során töltöttek fel a város terjeszkedése érdekében. A régészek georadaros vizsgálatai megerősítették, hogy a Lootsi-kogge mellett egy másik, még régebbi roncs is rejtőzik a föld alatt, amelyet azonban a szakemberek – a technológiai fejlődésben bízva – egyelőre a talaj természetes védelmében hagytak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején