Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja

Tiltakozásból globális mozgalom (Forrás: NYC Municipal Archives)

A Föld napjának hivatalos – április 22-i – dátumának gyökerei 1969-ig nyúlnak vissza. Ebben az évben a kaliforniai Santa Barbara partjainál bekövetkezett, több mint tizenegymillió liter nyersolajat az óceánba juttató, tízezernél is több tengeri állat pusztulását okozó hatalmas olajszennyezés megrázta az amerikai közvéleményt. Ezt, valamint az ohiói Cuyahoga-folyó hírhedt kigyulladását követően Gaylord Nelson, a wisconsini szenátor felismerte, hogy a környezetvédelmet be kell emelni a nagypolitikai diskurzusba.

Nelson eredeti koncepciója a vietnámi háború elleni tiltakozásokból ismert egyetemi vitafórumok és felvilágosító előadások mintájára épült, ezért olyan tavaszi dátumot keresett, amely nem ütközik sem a tavaszi szünettel, sem a vallási ünnepekkel (húsvét, pészah), így esett a választása április 22-re, egy átlagos szerdai napra.

A szervezéshez Nelson 1969-ben felkérte Denis Hayes 25 éves harvardi diákot (aki azóta is a mozgalom egyik főkoordinátora), valamint Pete McCloskey republikánus képviselőt, hogy garantálják a kétpárti támogatást. A kampány elnevezése Julian Koenig reklámszakemberhez fűződik, akinek a "Think Small" (Volkswagen) kampányt is köszönhették: mivel április 22. történetesen Koenig születésnapja is volt, a "birthday" és az "Earth Day" rímjátékából született meg a mára ikonikussá vált név.

Az 1970. április 22-én megtartott első Föld napján mintegy 20 millió amerikai (a lakosság tíz százaléka) vonult utcára. A sikert nagymértékben támogatták a szakszervezetek is; Walter Reuther, az Egyesült Autóipari Munkások (UAW) elnöke biztosította a legnagyobb pénzügyi támogatást és a szervezési (nyomdai, telekommunikációs) infrastruktúrát.

A Föld napja gyorsan politikai és jogalkotási sikereket is hozott. Az "Environmental Action" csoport vezetésével célzott kampányt indítottak a leginkább környezetszennyező iparágakat támogató kongresszusi képviselők megbuktatására. A mozgalom társadalmi nyomása döntő szerepet játszott az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) megalapításában, valamint a Tiszta Levegő és a Tiszta Víz Törvények elfogadásában.

Húsz évvel az amerikai indulás után, 1990-ben Denis Hayes globális szintre emelte a mozgalmat, amely 141 országban 200 millió embert mozgósított, előkészítve a terepet az 1992-es Rio de Janeiró-i ENSZ Föld-csúcs számára. A Föld napja jelentőségét mutatja az is, hogy az ENSZ tudatosan 2016. április 22-re időzítette a történelmi jelentőségű Párizsi Klímaegyezmény ünnepélyes aláírását is.

A 2010-es évektől egyre hangsúlyosabbá vált a műanyagszennyezés és a klímaigazságosság kérdése. 2020-ban, az 50. évfordulón a világjárvány miatt az események nagyrészt az online térbe kerültek, mégis milliókat értek el. Az idei események középpontjában továbbra is a tiszta energia és a fenntartható fejlődés áll. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy valódi intézkedéseket hozzanak, ne csak ígéreteket tegyenek.

Két Föld napja és a hidegháborús paranoia

Hivatalosan két Föld napja is létezik. John McConnell békeaktivista az UNESCO 1969-es San Franciscó-i konferenciáján javasolta a Föld és a béke tiszteletének napját, amelyet az északi félteke tavaszi napéjegyenlőségéhez (március 20. vagy 21.) kötött. U Thant, az ENSZ akkori főtitkára 1971-ben proklamációban támogatta ezt a kezdeményezést, így az ENSZ mind a mai napig a márciusi napéjegyenlőségkor, a Japán Békeharang megkondításával ünnepli a bolygót.

Bár Gaylord Nelson április 22-i dátumválasztása pusztán az amerikai egyetemi naptárhoz igazodott, a hidegháború paranoiás légkörében váratlan konspirációs teóriákat szült. Április 22. történetesen Vlagyimir Iljics Lenin születésnapja is (a Gergely-naptár szerint). Az 1970-es első Föld napja éppen a bolsevik vezető születésének 100. évfordulójára esett, amit a Szovjetunió hatalmas, közösségi munkával egybekötött "szubbotnyikkal" ünnepelt meg.

Az egybeesés miatt a Time magazin akkoriban arról számolt be, hogy egyes amerikai szélsőjobboldali körök és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) "kommunista trükköt" gyanított a környezetvédelmi megmozdulás mögött, és az amerikai hatóságok megfigyelés alatt tartották a tüntetéseket. Mára ezek a teóriák elhalványultak, és a Föld napja az emberiség közös felelősségének globális, politikán felül álló szimbólumává érett.

Friss Netflix-premier a természetvédelemről

2026-ban a Föld napja előtt pár nappal egy figyelemre méltó természetfilm is bemutatásra került a Netflix kínálatában - David Attenborough: Gorillák között. A neves természettudós ezúttal a gorillák világába kalauzolja a nézőket. A történet középpontjában egy Pablo nevű gorilla áll, akinek életútját a kölyökkortól a vezérré válásig követhetjük.

A film különlegessége, hogy ritkán látott felvételeket és archív anyagokat is felhasznál, köztük Attenborough 1978-as naplóinak részleteit. A jelenetek egy része Ruandában készült, ahol a gorillák természetes élőhelyükön figyelhetők meg. A rendező James Reed, a produkcióban pedig olyan alkotók is közreműködtek, mint Leonardo DiCaprio. A film fontos üzenetet közvetít a természetvédelemről és a veszélyeztetett fajok helyzetéről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”