A marokkói bazárok kincsei

Vásárok az árnyékban

A marokkói piacokat leggyakrabban az arab eredetű szuk vagy a perzsából származó bazár néven emlegetjük. Mindkét szó „piacot” jelent, és régtől fogva a számos kisebb üzletből, kézműveshelyből álló, boltozatos vagy más módon fedett utcákban elhelyezkedő vásártereket jelölik, amelyek elsősorban a Közel-Keleten és Észak-Afrikában terjedtek el.

A nyilvános, de mégis zárt terek a kényes termékeket, például fűszereket vagy ékszereket forgalmazó kereskedők számára voltak igazán fontosak, de a vásárlókat is védték az időjárástól – főképp a tűző naptól. Ezek a piacok sok esetben egész városrésznyire növekedtek az idők során.

A Fez óvárosában, Fez el-Baliban található bazár például az Idríszida uralkodók kora, a IX. század óta létezik, és bár a várost sújtó csapások nyomán többször is újjáépült, mindmáig eredeti hangulatával várja a látogatókat.A bazárok világának megvannak a saját szabályai és szokásai, amelyeket érdemes figyelembe venni és követni.

Ezek közül a legismertebb, hogy alkudni nem csupán lehet, de kötelező is: az árusok először mindig az általuk ténylegesen vártnál magasabb, akár két-háromszoros árat mondják, amelyet elfogadni szinte sértésszámba megy. Itt hozzátartozik a vásárlási folyamathoz, hogy a vevő irreálisan alacsony ellenajánlatot tegyen, majd némi – időnként drámai felhangoktól sem mentes – huzavona árán megállapodjon az eladóval egy közbenső árban.

Hasonlóképp jó észben tartani, hogy bármilyen szolgáltatás áráról – legyen az hennafestés, városban való kalauzolás vagy éppen egzotikus állatokkal való fotózkodás – érdemes előre megegyezni, mert így elkerülhetjük az utólagos kellemetlen meglepetéseket.

Egzotikus drágaságok

A bazárok forgatagában mindent megtalálhat az érdeklődő, ami szem-szájnak ingere, de vannak dolgok, amelyeket kizárólag itt lehet (vagy legalábbis itt érdemes) beszerezni. Ezek közül talán a leghíresebb a kizárólag Északnyugat-Afrikában honos argánfa magvaiból kinyerhető argánolaj. Az aranysárga, dióra emlékeztető illatú, sűrű olajat étkezési, valamint kozmetikai célokra is használják, és kis üvegcsékbe kimérve vagy esetleg samponokban, krémekben feldolgozva is kapható.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait