Polgárháborús kozák kincset tártak fel Dél-Oroszországban

A régészeti munkálatok egy helyi ingatlantulajdonos felkérésére indultak meg, aki a telkén végzendő kutatásokkal a településen évtizedek óta keringő szóbeszédnek kívánt utánajárni. A szájhagyomány szerint egy Martinova nevű kozák nő a vörös csapatok 1920-as megérkezése előtt a családi vagyon egy részét egy mély kútba rejtette.

Roman Jolkin, a kutatócsoport vezetője megerősítette, hogy az ásatások során – mintegy öt méter mélyen – valóban rábukkantak a történetben szereplő objektumra. A kútból a korszakban nagy értéknek számító fémedények, köztük három bronz- és egy rézmedence, valamint egy több mint egy kilogramm súlyú ezüsttál került elő. A szakember tájékoztatása szerint ez utóbbi műtárgy történelmi és anyagi értéke önmagában is megközelíti a félmillió rubelt.

A nagyméretű edények mellett a régészek további harmincnégy kisebb leletet is a felszínre hoztak. Az azonosított tárgyak között régi érmék, háztartási eszközök és a doni régió vallási életéhez köthető szakrális emlékek, köztük két óhitű kereszt is található. A numizmatikai leletek közül kiemelkedik egy denga és egy félkopejkás érme, amelyeket a 18. században, Anna orosz cárnő uralkodása (1730–1740) idején vertek. Az Örökség Régészeti Társaság munkatársai a restaurálási és állagmegóvási munkálatok befejezése után a teljes leletegyüttest átadják a regionális múzeumi gyűjtemények egyikének.

Alelet a doni kozákság történetének egyik legtragikusabb időszakához kapcsolódik. Sztarocserkasszkaja (korábbi nevén Cserkasszk) a doni kozákok egykori történelmi fővárosa és a rosztovi régió egyik legrégebbi települése, amely kiemelt jelentőséggel bír az orosz történelemben. Az 1917-es bolsevik forradalmat követő orosz polgárháború során Dél-Oroszország, és különösen a Don-vidék, a fehérek és a Vörös Hadsereg közötti ádáz harcok színtere volt.

A hagyományosan a cári rendszerhez és a pravoszláv (azon belül sok esetben az óhitű) valláshoz hű kozák társadalom a hatalmat megragadó bolsevikok egyik legfőbb célpontjává vált. Ahogy a frontvonalak folyamatosan változtak és a rekvirálások mindennapossá váltak, számtalan család döntött úgy, hogy értékeit a föld alá, illetve elhagyott kutakba rejti. A sztarocserkasszkajai leletegyüttes ezen menekített vagyonok egyik ritka, érintetlenül fennmaradt fizikai bizonyítéka, amely rávilágít a polgárháborús Oroszország mindennapi feszültségeire.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait