Szarmata kori településrészletet és római érmét találtak Őrbottyánban

Fotó: Facebook/Tragor Ignác Múzeum Vác

Az intézmény szakemberei egy magánberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelés keretében vizsgálták a területet a kora tavaszi időszakban. A feltárt késő szarmata településrészleten a korszakból jól ismert, kör alakú, egyenes aljú és hengeres vagy enyhén lefelé szélesedő gödröket azonosítottak.

Bár az objektumok eredeti funkciója a tudományos diskurzusban ma is vitatott, a kutatók szerint ezek a méretükben és formájukban is hasonlóságot mutató alakzatok elsődlegesen élelmiszertárolásra szolgálhattak, mielőtt később bizonyos esetekben hulladékgödörré váltak volna. A betöltésekből nagy mennyiségű állatcsont és kerámiatöredék került elő, utóbbiak között kézzel formált és gyorskorongon készült edények is képviseltették magukat. A kerámialeletek legkiemelkedőbb darabja egy teljes épségben fennmaradt, kisméretű, kézzel formált fazék volt.

A műszeres kutatás ellenére fémleletek csak korlátozott számban kerültek elő, azonban ezek tudományos értéke kiemelkedő. Az egyik gödörből egy erősen korrodált, de teljes hosszában fennmaradt köpűs vas lándzsahegy, valamint egy Gallienus római császár (Kr. u. 253 és 268 között) uralkodása idején vert ezüst denarius került napvilágra. A harmadik századi ezüstpénz kulcsfontosságú támpontot nyújt a fegyverlelet és az egész településrészlet pontos keltezéséhez, egyúttal rávilágít az Alföldet benépesítő törzsek és a szomszédos Római Birodalom közötti gazdasági kapcsolatokra.

A szarmata emlékek mellett a régészek Árpád-korra datálható objektumokat is dokumentáltak a helyszínen. Sikerült azonosítani egy tekintélyes méretű árkot, amely keresztülvágta a korábbi szarmata gödröket, valamint egy lakóház maradványát. Ez utóbbi, amely részben kiterjedt a feltárási terület határain túlra is, egy mára szinte teljesen elpusztult kemencét is rejtett. Az Árpád-kori betelepülést a korszakra jellemző díszítésű kerámiatöredékek is megerősítik. Bár a zárt leletegyüttesek kizárólag a késő szarmata és az Árpád-korhoz köthetők, a terület felszíni szórványleleteként gyűjtött őskori kerámiák arra utalnak, hogy a kedvező adottságokkal rendelkező régió már jóval korábban is vonzotta az emberi közösségeket.

A szarmaták iráni eredetű, eredetileg lovas nomád életmódot folytató népessége a Kr. u. 1. századtól kezdődően jelent meg a Kárpát-medencében. A közösségek évszázadokon keresztül meghatározták a térség etnikai és kulturális képét. A kezdetben mozgó életmódot folytató csoportok a római császárkor előrehaladtával fokozatosan áttértek a letelepedett gazdálkodásra, aminek bizonyítékai az Alföldet sűrűn behálózó, nagy kiterjedésű települések.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban