Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
2018. október 10. 12:20 Huhák Heléna
A deportáltak felszabadulása és hazatérése a magyarországi holokauszt históriájának kevésbe feltárt területe, noha ezen időszak eseményei szervesen kapcsolódnak a vészkorszak történetéhez, és a személyes életutak feltárásakor szintén megkerülhetetlenek. Paradox módon az első szelekciók után életben hagyottak és koncentrációs táborokba zsúfoltak túlélési esélyei a felszabadulás közeledtével – és a reménykedés felerősödésével – fordított arányban egyre inkább csökkentek. A szövetséges csapatok előrenyomulásának hatására 1945 elejétől a kibontakozó káosz, az összeomlott központi adminisztráció – az egyébként is silány, csak a lassú éhhalálhoz elegendő – ellátás akadozását vagy teljes megszűnését eredményezte, és felgyorsította az életkörülmények romlását.
A Harmadik Birodalom ellenőrzése alá került európai országokat átszövő lágerrendszer ekkor leginkább egy felbolydult hangyabolyhoz volt hasonlatos. A front közeledtével a foglyokat egyik helyről a másikra hajtották, az evakuálások során megindított menetekben az útközben leszedett füvek, összekapkodott csupaszcsigák lettek az önellátó élelmezés fő fogásai. A németek elsőként 1945 januárjában az auschwitz–birkenaui komplexum kiürítéséhez láttak hozzá, és a foglyokat továbbhurcolták az ország belseje felé, március–április folyamán az SS-csapatok hozzáláttak a nyugaton fekvő táborok kiürítéséhez.
A végtelenségig kimerült foglyok számára az életet mentő alakulatok megérkezését az éppen zajló harci cselekmények, a frontvonal alakulása és a helyzetet jól átlátó SS-csapatok reakciói befolyásolták. A lengyel, cseh területeken fekvő lágereket, így a nagy részben kiürített Auschwitzot és a koncentrálási pontként működtetett Theresienstadtot a szovjetek szabadították fel. A táborok evakuációja során jelentős felvevőállomásként funkcionáló lágerrendszereket, így Bergen-Belsent, Buchenwaldot, Mauthausent, Dachaut a brit–kanadai és az amerikai csapatok érték el. Az evakuálási hullámokba került foglyokra pedig a gyalogmenetben, esetleg a magukra hagyott vagy éppen fehér lepedőkkel beborított vonatszerelvényeken összezsúfolva találtak az első szövetséges katonák. A deportált lét tehát a legkülönbözőbb időben és helyen érhetett véget.
Gyilkos ételek
A Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága azon személyeket, akiket saját akaratuk ellenére elhurcoltak eredeti tartózkodási helyükről, displaced personsnak (DP) nevezte el. Stanley R. Mickelsen amerikai dandártábornok már 1944. április 20-án leszögezte, a gyökértelenek gondozása elsőrangú katonai feladat: „Nem vennénk figyelembe az emberi karaktert, ha azoktól az emberektől, akik évekig rabszolgák voltak, elvárnánk, hogy saját maguk tegyék meg az első lépést a szabadságba…” – nyilatkozta a haditudósítóknak. A nagyhatalmak saját – amerikai, brit, francia, szovjet – megszállási övezetükben tevékenykedtek, a szabályozás és a bánásmód zónánként eltért.
Ismeretes, hogy a felszabadulás a legnagyobb segítő szándék ellenére sem jelentette mindenki számára az életben maradást. A betegségek éppen úgy szedték áldozataikat, mint a jó szándékból a katonáktól kapott vagy éppen a feltört élelmiszerraktárakból szerzett, kiéhezett emberek keze ügyébe került nehezen emészthető ételek. A feladat, amely a felszabadítókra várt, egyik táborban sem volt könnyű, a parancsnokok többször gyakorlatlannak bizonyultak. A táborok hetek alatti felszámolása, az éhhalál szélén álló, demoralizált embertömegekkel való szembenézés előre nem sejthető problémákat vetett fel. Nem lehetett egyszerű eldönteni, hogy kezdjenek hozzá a munkához: először kimentsék a tetves, mocskos barakkokból a foglyokat, vagy ételt osszanak mihamarabb, netalán a halálukon lévőket részesítsék ellátásban, amíg nem késő, a hullák eltakarításáról nem is beszélve, ami a zsúfoltság mellett a másik legnagyobb veszélyforrása volt a fertőzések, járványok kialakulásának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Így született meg a We Are the World tegnap
- Másodjára már szőrcsuha helyett vaspáncélba öltözve zarándokolt el IV. Gergely pápához IV. Henrik tegnap
- Nélkülözés közepette érte a vég II. Apafi Mihályt tegnap
- Vérhas és malária sem állíthatta meg Henry Morton Stanley-t küldetése teljesítésében tegnap
- Aki túlélte Hitler és Sztálin merényleteit is tegnap
- Két és fél év a jeges pokolban: 81 éve ért véget Leningrád ostroma 2025.01.27.
- Az Oszmán Birodalom bukása hozta el az iszlám felemelkedését 2025.01.27.
- II. Lajos felesége, Habsburg Mária férje halála után soha többé nem ment férjhez 2025.01.27.