A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
2018. augusztus 23. 17:02 Múlt-kor
Az ókori Görögország a modern nyugati kultúra bölcsője, és a történelem egyik legtöbbet kutatott területe. Fennmaradt írásos és tárgyi emlékeinek köszönhetően igen sokat tudunk erről a civilizációról, mindezen információ azonban nem feltétlenül ismert széles körben. Alább olvasható hat tény, amelyről ritkán esik szó a mindennapokban.
Odüsszeusz hazatérve lemészárolja felesége kérőit
Korábban
Lehetséges, hogy Homérosz nem is létezett
Ki volt Homérosz? Az epikus költő, akinek nevéhez az Íliászt és az Odüsszeiát társítjuk, a legtöbb feltételezés szerint a Kr. e. 8. században élhetett, azaz nagyjából 500 évvel az általa leírt események kora után. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a két költeményt egyetlen ember szerezte, és hogy az illetőt vagy a több szerző valamelyikét valóban Homérosznak hívták. Tizenkilenc település, illetve sziget szerte az ókori Görögország területén állítja, hogy Homérosz oda valósi volt, köztük Athén és Kiosz is. A legerősebb „esélyesnek” a legtöbben Szmirnát (a mai törökországi Izmirt) tartják.
Homéroszt általában egy szakállas, vak férfiként ábrázolják. Híres költeményei egy olyan hagyományt követnek, amelyben az énekes-költők évszázadokon át szájról szájra adták át a legendákat és a múlt izgalmas eseményeit. Ha Homérosz valóban létezett, éppen a megfelelő időben élt ahhoz, hogy hasznát vegye az újonnan megjelent görög ábécének, és talán az írnokok szolgálatainak is, hogy megörökítse költeményeit.
Hagyatéka iránt töretlen az érdeklődés – mind az Íliász, mind az Odüsszeia nyomai rendszeresen felbukkannak a modern irodalomban is. Az Odüsszeia nagy hatással volt James Joyce „Ulysses” című regényére (maga az Ulysses az Odüsszeusz név latin változata), míg Akhilleusz története az Íliászból felfedezhető J.R.R. Tolkien egyik korai művében, a „Gondolin bukásában”. A Coen-fivérek 2000-es filmje, az „Ó testvér, merre visz az utad?” szintén sokat köszönhet Homérosznak, nem beszélve az Íliász eseményeit közvetlenül feldolgozó 2004-es Trója című filmről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- A melbourne-i vérfürdő: a medencében bosszultuk meg a forradalom eltiprását
- Puccsal zárták ki pártjából a kommunistákkal való egyesülést ellenző Kéthly Annát
- Százak kivégzését, tízezrek internálását és százezrek megfigyelését hozta az 1956 utáni megtorlás
- 1956 történetét bemutató röplapokból készült adatbázis
- Visszafelé sült el Egyiptom brit-francia inváziója 1956-ban
- A forradalom utcáin: a szabad Budapest mindennapjai 1956 őszén
- 1956-ról megemlékező falfestmény készült a brit fővárosban
- A vidék forradalma tekinthető meg a hétvégén a Szentendrei Skanzenben
- Partizánként a második világháborúban is harcolt 1956 honvédelmi minisztere, Maléter Pál
- Apja jogásznak szánta, végül szentté vált Szalézi Ferenc 10:17
- A köddé vált kolónia, amely csupán két szót hagyott maga után 08:23
- Állt a bál: Zsófia főhercegné és Sisi csetepatéi a Burgban 07:19
- Leleményességével és önbizalmával királyokat is meghódított a szélhámos táncosnő, Lola Montez tegnap
- Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka tegnap
- Reklám, propaganda, focimeccs, pózolás: képeken a 20. századi tűzfal-történelem 2021.01.22.
- A magyar „Mr. Movies”: Zukor Adolf története, aki szerint a közönség sohasem téved 2021.01.22.
- A költészethez rendkívül tehetséges, de gyenge tanuló volt a fiatal Weöres Sándor 2021.01.22.
