Kiegyenlített eredményt hozott a műemléki világnap

Korábban

Műemléktáblák mutatják a jövőt

Citrom-díjat osztanak a műemléki napon

Régészeket koordinál a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat

A lokalitás történeti felértékelődése

A sikeres felújítás büszkeségei

A műemléki világnapot az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének (ICOMOS) kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte. Április 18-án különböző rendezvényeken hívták fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség, illetve átadták a sikeres és az elfuserált helyreállításokért járó díjakat is.

Az idei sikeresnek ítélt díjazottak:

A győri Szent Ignác-templom

A római Il Gesu mintájára épült barokk templom monumentális főhajóját gondos művészettörténeti előtanulmányok után kezdték rekonstruálni, és a végeredményt hitelessége és esztétikus mivolta miatt olyan nagyra becsüli a hazai műemlékvédelmi szervezet, hogy a hasonló munkára vállalkozó többi egyházközség elé is követendő például állítaná.

A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.

A pesti Eötvös utcában lévő egykori Hatvani Deutsch-palota

Az 1920-as évek óta a spanyol követségnek otthont adó ház rekonstrukciója, noha alapvetően a modernizáció volt a munkálatok célja, a képző- és iparművészeti értékek megmentését, értő helyreállítását is magában foglalta.

Az Eötvös utcai palota megrendelője Hatvani Deutsch József, a hazai cukoripar megteremtője volt, aki kiváló érdemeket szerzett a kivitel terén az angol, portugál, kelet-indiai piacok megszerzésében. Hatvani Deusch alapítója és első alelnöke a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének, 1903-tól fõrendiházi tag, 1908-ban - családjával egyetemben - bárói méltóságot nyer el. A megbízó társadalmi emelkedésének egyes szakaszait az épület átépítésének- bővítésének fázisai is tükrözik: előbb a földszint reprezentatív tereit és az utcára merőleges udvari szárnyat alakították ki, majd utóbb - kisebb átalakítással - autógarázs is épült.
 

A veszprémi Dubniczay-ház

A XVIII. századi, sokáig üresen álló épületet a teljes pusztulástól mentette meg a város, amikor az Éneklőkanonoki-háznak új feladatot találva a téglagyűjteményt és László Károly kollekcióját helyezte el benne. A felújítás során a megóvott régi részletek és a modern építészeti elemek harmonikus egysége jött létre.

A Dubniczay-palotát 1751-ben Dubniczay István kanonok építtette. Az épület - a vár középpontjában, a püspöki palotával szemben - Veszprém egyik legszebb emléke. A palotát története során többször átépítették, így mai állapota több építési periódus nyomát őrzi. A Dubniczay-ház telkén átépítés nyomait őrző várfalakat tártak fel, köztük az 1500 körüli rondellához tartozó vastag, külső falat.

1. A sikeres felújítás büszkeségei
2. Citrom-díjas Kanonoksor

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"