Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget
2026. június 8. 14:01
Új, hiánypótló kutatói ösztöndíjprogram indult az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárására, a román állambiztonsági levéltárak forrásainak bevonásával - közölte a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány. A Határon Túli Magyar Kutató és Feldolgozó (HTMKF) nevű kezdeményezés elsődleges célja, hogy tudományos alapokon, a korabeli titkosszolgálati iratok elemzésével tisztázza a második világháború utáni impériumváltás és a kiépülő kommunista diktatúra hatásait a kisebbségi szellemi életre, ezzel segítve a nemzeti emlékezet objektivizálását.
Fotó: Fortepan / Dőri András
Korábban
A pályázati program alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatókat, doktoranduszokat, valamint tapasztalt középiskolai és egyetemi oktatókat, kutatókat és intézményi műhelyeket egyaránt támogat havi ösztöndíjakkal vagy projektalapú finanszírozással. A kutatások fókuszában a Bukarestben őrzött, a Securitate működéséhez köthető állambiztonsági források feldolgozása áll.
A vizsgálatok nemcsak az egyéni életutakra koncentrálnak, hanem kiterjednek a korszak meghatározó szellemi műhelyeinek – köztük az Erdélyi Helikon, a Korunk, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Keleti Újság vagy az Utunk – szerkesztőségi és alkotóközösségi hálózatainak feltérképezésére is, hogy hiteles képet adjanak a kulturális intézményrendszer kényszerű átalakulásáról.
Az 1944 és 1952 közötti időszak a romániai magyarság egyik legkritikusabb sorsfordító korszaka volt. Az 1944-es őszi frontátvonulást és az észak-erdélyi területek feletti román adminisztráció fokozatos visszaállítását követően az erdélyi magyar kulturális elitnek egy gyorsan sztálinizálódó, elnyomó államapparátussal kellett szembenéznie.
Ebben az átmeneti, majd a diktatúra totálissá válását elhozó periódusban az értelmiség mozgástere végletesen beszűkült, a korábbi autonóm intézményeket felszámolták, beolvasztották vagy államosították. A túlélési stratégiák, a kényszerű kompromisszumok és a kiépülő állambiztonsági hálózattal való esetleges együttműködések pontos dinamikája mindmáig a romániai és magyarországi történetírás egyik legérzékenyebb, részben feltáratlan területe.
A most meghirdetett, július 15-ig nyitott pályázat szerves folytatása annak a folyamatnak, amely idén januárban indult el egy szakmai tényfeltáró bizottság felállításával. A lépés közvetlen előzménye az volt, hogy 2024-ben oknyomozó sajtóhírek jelentek meg a névadó, Kossuth-díjas író, Méhes György és a román állambiztonság feltételezett kapcsolatáról. Az alapító fia, Nagy Elek által létrehozott alapítvány erre reagálva döntött a korszak szisztematikus, történészi igényű vizsgálata és a múlt hiteles dokumentumok alapján történő feldolgozása mellett.
A program intézményközi együttműködésben valósul meg: szakmai koordinációját Bandi István, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) tudományos kutatója végzi, védnöke pedig Csendes László, a román Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja. A kezdeményezők hosszú távon új monográfiák, tanulmányok és forráskiadványok születését várják, amelyek hozzájárulnak a történelmi traumák és az ügynökmúlt mítoszoktól mentes, tényszerű megismeréséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban 16:16
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút 15:06
- Kémek, kereskedők, túlélők: nők az amerikai forradalom idején 14:23
- Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget 14:01
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település 13:33
- Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája 12:41
- Újra fókuszba került Ian Fleming világháborús hírszerző kommandója 11:49
- Kísérleti régészettel vizsgálják a dániai vaskori gödörsávokat 11:02
