Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget

Fotó: Fortepan / Dőri András

A pályázati program alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatókat, doktoranduszokat, valamint tapasztalt középiskolai és egyetemi oktatókat, kutatókat és intézményi műhelyeket egyaránt támogat havi ösztöndíjakkal vagy projektalapú finanszírozással. A kutatások fókuszában a Bukarestben őrzött, a Securitate működéséhez köthető állambiztonsági források feldolgozása áll.

A vizsgálatok nemcsak az egyéni életutakra koncentrálnak, hanem kiterjednek a korszak meghatározó szellemi műhelyeinek – köztük az Erdélyi Helikon, a Korunk, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Keleti Újság vagy az Utunk – szerkesztőségi és alkotóközösségi hálózatainak feltérképezésére is, hogy hiteles képet adjanak a kulturális intézményrendszer kényszerű átalakulásáról.

Az 1944 és 1952 közötti időszak a romániai magyarság egyik legkritikusabb sorsfordító korszaka volt. Az 1944-es őszi frontátvonulást és az észak-erdélyi területek feletti román adminisztráció fokozatos visszaállítását követően az erdélyi magyar kulturális elitnek egy gyorsan sztálinizálódó, elnyomó államapparátussal kellett szembenéznie.

Ebben az átmeneti, majd a diktatúra totálissá válását elhozó periódusban az értelmiség mozgástere végletesen beszűkült, a korábbi autonóm intézményeket felszámolták, beolvasztották vagy államosították. A túlélési stratégiák, a kényszerű kompromisszumok és a kiépülő állambiztonsági hálózattal való esetleges együttműködések pontos dinamikája mindmáig a romániai és magyarországi történetírás egyik legérzékenyebb, részben feltáratlan területe.

A most meghirdetett, július 15-ig nyitott pályázat szerves folytatása annak a folyamatnak, amely idén januárban indult el egy szakmai tényfeltáró bizottság felállításával. A lépés közvetlen előzménye az volt, hogy 2024-ben oknyomozó sajtóhírek jelentek meg a névadó, Kossuth-díjas író, Méhes György és a román állambiztonság feltételezett kapcsolatáról. Az alapító fia, Nagy Elek által létrehozott alapítvány erre reagálva döntött a korszak szisztematikus, történészi igényű vizsgálata és a múlt hiteles dokumentumok alapján történő feldolgozása mellett.

A program intézményközi együttműködésben valósul meg: szakmai koordinációját Bandi István, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) tudományos kutatója végzi, védnöke pedig Csendes László, a román Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja. A kezdeményezők hosszú távon új monográfiák, tanulmányok és forráskiadványok születését várják, amelyek hozzájárulnak a történelmi traumák és az ügynökmúlt mítoszoktól mentes, tényszerű megismeréséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban