Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben

Fotó: Ambjørg Reinsnos, NIKU

A „Tisztább Kikötő Bergen” projekt keretében a helyi önkormányzat a tengerfenék iszapjának szigetelő lefedésével kívánja mentesíteni a történelmi öblöt a felhalmozódott ipari szennyeződésektől. Mivel a beavatkozás generációkra elzárná a vastag kultúrrétegeket a kutatók elől, a NIKU, a Bergeni Tengerészeti Múzeum és a helyi egyetem szakemberei a műemlékvédelmi hatóság engedélyével a valaha volt legnagyobb helyi víz alatti feltárásba kezdtek. A júniusban induló munkálatok során egy speciális uszályról fúrásos magmintákat vesznek az üledékből, amelyet hivatásos búvárrégészek leletmentő merülései egészítenek ki.

Ambjørg Reinsnos, a NIKU ásatásvezető régésze a szervezet közleményében kiemelte: a lakosság a viking kortól kezdve évszázadokon át közvetlenül a tengerbe dobta a hulladékát a hajókról és a rakpartról, így a tengerfenék egy hatalmas, rétegzett időkapszulává vált.

A becslések szerint az iszap több százezer kerámiatöredéket, fafaragványt és kézművesipari hulladékot rejt. A projekt során mintegy négyezer középkori tárgyi lelet és több mint tizenegyezer állatcsont begyűjtését tervezik. A zoológiai maradványok elemzése kulcsfontosságú az egykori táplálkozási szokások, az állattartás és a helyi termelés rekonstruálásához.

A leletanyag térbeli eloszlása pontosan leképezi Bergen középkori társadalmi és gazdasági rétegződését. A tengerparti település a 14. század közepére az észak-német városokat tömörítő Hanza-szövetség egyik legjelentősebb lerakata lett.

A régészek most először tudják közvetlenül összehasonlítani a Bryggen negyed mentén élő német hanza-kereskedők által hátrahagyott hulladékot a szemközti parton, az egykori érseki rezidencia (Erkebispegården) közelében felhalmozódott, a norvég egyházi elithez és a helyi polgársághoz köthető leletanyaggal.

Az örökségvédelmi elvek, különösen a helyszíni megőrzés doktrínája értelmében a tengerfenéken nyugvó kulturális javak túlnyomó többsége az öbölben marad. A kikötő medrének lefedése nemcsak a toxikus anyagok szivárgását akadályozza meg, hanem fizikai védelmet is nyújt a történelmi rétegek számára. A magminták jelenlegi, átfogó elemzése a történeti kutatás mellett így alapadatként és referenciaként is szolgál a jövő régészei számára az elzárt rétegek konzerválódási feltételeinek hosszú távú vizsgálatához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége