Kiegyenlített eredményt hozott a műemléki világnap

Citrom-díjas Kanonoksor

A szervezet a rossznak minősített felújításokért szintén három citromdíjat osztott ki:

Az esztergomi Kanonoksor: A felújítás során mód lenne az eredeti klasszicista térrendszer feltárására és a megtalált díszítőfestés megóvására, az érzéketlen tervezés és a hanyag kivitelezés az értékek pusztulásához vezet.

A váci Főtér: A barokk főtérre ráerőszakolt `álközépkori` kaput illették erős kritikával. Indokolásuk szerint a harmonikus térbe beerőszakolt betonkolosszus nemcsak rombolja az összképet, hanem hamis is. Ugyanilyennek tartják az egykori középkori templom jelzésszerű, de alaprajzában sem hitelesen rekonstruált alapfalait.

A nyírbátori Báthory-kastély: A `legfélrevezetőbb helyreállításért és hasznosításért` odaítélt díj kiosztói hamisnak tartják az egykori barokk magtár korábbi, reneszánsz periódusának rekonstrukcióját.

Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott az ICOMOS kezdeményezéséhez. Az Országgyűlés 1997 júniusában elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, 2001 júniusában pedig a kulturális örökségvédelmi törvényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása új kategóriákat emelt be a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát.

A műemlékvédelem ügyét irányító, koordináló országos szervezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - elődje, az 1957-ben alapított Országos Műemléki Felügyelet révén - idén ünnepli 50 éves fennállását, akárcsak a Műemlékvédelem című folyóirat, a kulturális örökségvédelem legismertebb hazai szaklapja. 2003 végén gazdasági szervezetek és magánszemélyek egyesületet hoztak létre a műemlék-felújítással foglalkozók összefogására. A Magyar Műemlékfelújítók Országos Egyesületének megalapítását az európai uniós tagság kihívásai indokolták.

Hazánkban jelenleg 12,5 ezer védett épület van, ennek az állománynak nem egészen hat százaléka állami tulajdon. A védett épületek közül mintegy háromezer egyházi tulajdon, valamivel több mint ugyanennyi magánhasználatú épület, a fennmaradó rész javarészt önkormányzatoké. Idén februárban újabb negyven építészeti érték került műemléki védettség alá; többnyire lakóházak és templomok vannak a védetté nyilvánított műemlékek között, de akad kőkereszt, szobor és magtár is. Korábban tíz év alatt fele annyi épületet sem vontak védelem alá, mint amennyit az elmúlt három-négy esztendőben.

(Múlt-kor/MTI)

1. A sikeres felújítás büszkeségei
2. Citrom-díjas Kanonoksor