Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában
2026. június 4. 12:58 Múlt-kor
Oroszország néhány nappal ezelőtt berendelte a litván nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a balti országban eltemetett szovjet katonák földi maradványainak exhumálása, illetve a katonai sírok tervezett megszüntetése miatt.

Vievis látképe (Forrás: Wikipédia / Augustas Didžgalvis / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a litván hatóságok legújabb tervei miatt – amelyek célja a Vievisben található szovjet katonai sírok megsemmisítése – berendelték és határozott tiltakozásukról értesítették Jolanta Tubaitė ideiglenes ügyvivőt. A tárca közlése szerint a katonai sírok elpusztítása, megrongálása vagy meggyalázása – beleértve ebben a külföldön található sírhelyeket is – Oroszországban bűncselekménynek minősül, ezért a terv azonnali leállítását követelték a balti ország vezetőitől.
Vievis város önkormányzata ugyanakkor nem megsemmisítésként, hanem áthelyezésként jellemezte a folyamatot, hangsúlyozva, hogy a maradványokat nem felszámolni, hanem egy megfelelőbb és méltóbb helyszínre kívánják átszállítani, mivel a jelenlegi területen városi rendezvényeket és ünnepségeket is tartanak. A helyi vezetés azt is közölte, hogy a szükséges engedélyek és dokumentumok rendelkezésre állnak, a pontos sírszámot pedig a munkálatok során régészeti vizsgálatokkal fogják megerősíteni.
Egyes sajtóbeszámolók szerint a vitás helyzet ahhoz a deszovjetizálási törvényhez kapcsolódik, amely 2023-ban lépett hatályba az országban. Hasonló szituáció miatt április 30-án is berendelték már Tubaitėt, miután a litván hatóságok Moszkva hozzájárulása nélkül exhumálták az északi Šiauliai városban eltemetett katonák maradványait. A Šiauliaiban végzett feltárás során litván beszámolók szerint legalább 48 szovjet katona maradványait emelték ki, amelyeket a tervek szerint antropológiai vizsgálatok után egy erre kijelölt, második világháborús szovjet katonai temetőben temetnek majd újra. A litván hatóságok szerint ezek az intézkedések a kommunista rendszer jelképeinek eltávolítását szolgálják, míg Moszkva a lépéseket a szovjet háborús emlékezet elleni támadásként értelmezi.
A szovjet katonai sírok és emlékművek ügye évek óta az egyik legérzékenyebb vitapont Oroszország és a balti államok között. Moszkva a Vörös Hadsereg második világháborús szerepét elsősorban a náci Németország feletti győzelem és a „felszabadítás” történeteként értelmezi, míg Litvániában sokan a szovjet emlékezetpolitikai jelképeket a későbbi megszállással és elnyomással kapcsolják össze.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Időkapszulákat találtak a csíksomlyói kegytemplom tornyában 11:11
- Diplomáciával hódította meg Britanniát a Római Birodalom 10:47
- Tabuként kezelték a pestisjárványt a középkori túlélők 10:01
- Betonból épült, mégis az ókori Athént idézi Nashville különleges Parthenonja 09:19
- Elfeledett összecsapásban verték vissza a brit fasisztákat 08:12
- Óvszereket rejtett a warwicki kastély levéltári anyaga 07:05
- Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt tegnap
- Kétezer éves, működőképes lepárlót fedeztek fel Kínában tegnap















