Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására

A hivatalosan Eric Thill luxemburgi kulturális miniszter jelenlétében bemutatott nemzetközi kezdeményezés alapját a nagy felbontású LiDAR-adatok (Light Detection and Ranging) adják. Ez a repülőgépekről alkalmazott lézeres távérzékelési technológia képes virtuálisan „lefejteni” az erdőborítást és a növényzetet, láthatóvá téve a felszín olyan finom domborzati anomáliáit, amelyek a hagyományos földfelszíni megfigyelések elől rejtve maradnának.

A Zooniverse online kutatási platform bevonásával a szakemberek a rajintelligenciára építnek: a digitális domborzatmodelleket az önkéntesek otthoni számítógépeiken elemzik, a megjelölt formációk adatai pedig közvetlenül beépülnek a németországi egyetem tudományos adatbázisába. A megbízhatóság érdekében minden egyes felvételt több résztvevő egymástól függetlenül vizsgál meg.

A digitális régészeti nyomozás elsősorban három specifikus objektumtípusra fókuszál: az őskori és ókori halomsírokra, az úgynevezett mardellekre (zárt kerek mélyedésekre), valamint a történelmi faszénégető boksák nyomaira. A halomsírok (tumulusok) az európai bronz- és vaskor, valamint a római kor kiemelkedő temetkezési emlékei, amelyek feltérképezése elengedhetetlen a korabeli településhálózatok, a kereskedelmi útvonalak és a társadalmi hierarchia megértéséhez.

A mardellek funkciója az őskortól kezdve a kőzet- és agyagkitermeléstől a víztározásig terjedt, míg a ma már csak apró halmakként jelentkező faszénégető helyek az ipari forradalom előtti, hatalmas erdőterületeket felemésztő kora újkori fémfeldolgozás és gazdaságtörténet lenyomatait őrzik. Ezen struktúrák átfogó lokalizálása együttesen rajzolja ki a nyugat-európai régió évezredes emberi tájhasználatának evolúcióját.

A mainzi egyetem kutatói a tömeges adatgyűjtést követően a gyakorlatban is tesztelik az eredményeket. A tervek szerint a jövő év folyamán célzott régészeti terepbejárások során validálják az önkéntesek által azonosított luxemburgi lelőhelyeket. A kezdeményezés hosszú távú tudományos hozadéka egy mesterséges intelligencia betanítása lesz: a terepen igazolt adathalmaz segítségével az algoritmus a jövőben önállóan is képes lesz hasonló régészeti objektumok nagy pontosságú felismerésére a még feldolgozatlan légi felvételeken.

A Fondation Schleich-Lentz és a Fondation de Luxembourg támogatásával megvalósuló projekt Maxime Brami projektvezető szerint kiváló példája annak, hogyan fonódhat össze a modern technológia a társadalmi bevonással a veszélyeztetett kulturális örökség megóvása érdekében, hiszen – mint a projekt mottója is tartja – csak azt lehet megvédeni, aminek a létezéséről tudomásunk van.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége