Emberi erő és mérnöki precizitás emelte helyére a hatszáz tonnás Sándor-oszlopot
2026. június 4. 08:11 Múlt-kor
A 19. században mérnökök egy csoportja kivételes bravúrt hajtott végre Szentpéterváron: kevesebb mint két óra alatt sikerült felállítaniuk a mintegy 600 tonnás Sándor-oszlopot, ezzel tisztelegve a Napóleon felett aratott orosz győzelem emléke előtt.

A Sándor-oszlop napjainkban (Forrás: Wikipédia / Nagyman / CC BY-SA 2.0)
Korábban
A Szentpétervár központjában álló Sándor-oszlop egyszerre politikai emlékmű és mérnöki teljesítmény. A Palota téren emelt monumentumot I. Miklós cár rendelte meg bátyja, I. Sándor emlékére, akinek uralkodása alatt Oroszország sikeresen legyőzte a hódító Napóleon seregét. A különleges oszlop azonban nem csupán mérete és történelmi háttere miatt érdekes, hanem azért is, mert felállítása a kor egyik leglátványosabb technikai vállalkozásának számított.
A mai Finnország területén bányászott vörös gránitból kifaragott tömböt a tengeren keresztül szállították Szentpétervárra. A súlyos oszlopnak már az utaztatása is nehézségeket okozott: egy korabeli viszonylatokban abszurd teherbírású, külön erre a célra tervezett uszályra volt szükség.
A nagyszabású építkezést Auguste de Montferrand, míg a sikeres emelést William Handyside mérnök bonyolította le. Václav Smil Energia és civilizáció című könyvében kifejtette: egy 60 csörlőből és egy 47 méteres faállványból álló emelőrendszer, illetve 522 kötél segítségével sikerült úgy eloszlatniuk a tervezőknek a terhelést, hogy a megfelelő időzítés és a nyers emberi erő segítségével a dolgozók fel tudták állítani a monumentális építményt. Az emelésben egyes források szerint 3000, más források szerint 1700 ember vett részt, akik kevesebb mint két óra alatt végezték el a megterhelő feladatot. A legérdekesebb tény azonban nem is feltétlenül ez, hanem az, hogy a gránit oszlopot nem rögzítették semmilyen alaphoz: a saját súlya és az elhelyezés pontossága tartja jelenleg is egyben az építményt.
Az oszlopot végül 1834-ben avatták fel a szentpétervári Palota téren, ahol ma is áll. A Sándor-oszlopot azóta nemcsak az orosz győzelem emlékműveként, hanem a 19. századi mérnöki teljesítmény egyik különleges példájaként, illetve a világ egyik legmagasabb, egyetlen gránittömbből készített diadaloszlopaként is számon tartják szakértők.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Emberi erővel szállították Stonehenge központi oltárkövét 10:32
- Kiállítás nyílt a kommunista diktatúra börtönvilágáról 10:22
- Kissinger tudatosan manipulálta saját történelmi emlékezetét 09:50
- Múzeumi Kéktúra mutatja be a kék szín történetét 09:29
- A második világháborúban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót azonosítottak a japán partoknál 08:52
- Emberi erő és mérnöki precizitás emelte helyére a hatszáz tonnás Sándor-oszlopot 08:11
- Vaskori akinakészeket rekonstruáltak az ELTE kutatói 07:21
- Perszeuszt és Andromédát ábrázoló római szobrot rekonstruáltak Deultumban 06:32













