Emberi erő és mérnöki precizitás emelte helyére a hatszáz tonnás Sándor-oszlopot
2026. június 4. 08:11 Múlt-kor
A 19. században mérnökök egy csoportja kivételes bravúrt hajtott végre Szentpéterváron: kevesebb mint két óra alatt sikerült felállítaniuk a mintegy 600 tonnás Sándor-oszlopot, ezzel tisztelegve a Napóleon felett aratott orosz győzelem emléke előtt.

A Sándor-oszlop napjainkban (Forrás: Wikipédia / Nagyman / CC BY-SA 2.0)
Korábban
A Szentpétervár központjában álló Sándor-oszlop egyszerre politikai emlékmű és mérnöki teljesítmény. A Palota téren emelt monumentumot I. Miklós cár rendelte meg bátyja, I. Sándor emlékére, akinek uralkodása alatt Oroszország sikeresen legyőzte a hódító Napóleon seregét. A különleges oszlop azonban nem csupán mérete és történelmi háttere miatt érdekes, hanem azért is, mert felállítása a kor egyik leglátványosabb technikai vállalkozásának számított.
A mai Finnország területén bányászott vörös gránitból kifaragott tömböt a tengeren keresztül szállították Szentpétervárra. A súlyos oszlopnak már az utaztatása is nehézségeket okozott: egy korabeli viszonylatokban abszurd teherbírású, külön erre a célra tervezett uszályra volt szükség.
A nagyszabású építkezést Auguste de Montferrand, míg a sikeres emelést William Handyside mérnök bonyolította le. Václav Smil Energia és civilizáció című könyvében kifejtette: egy 60 csörlőből és egy 47 méteres faállványból álló emelőrendszer, illetve 522 kötél segítségével sikerült úgy eloszlatniuk a tervezőknek a terhelést, hogy a megfelelő időzítés és a nyers emberi erő segítségével a dolgozók fel tudták állítani a monumentális építményt. Az emelésben egyes források szerint 3000, más források szerint 1700 ember vett részt, akik kevesebb mint két óra alatt végezték el a megterhelő feladatot. A legérdekesebb tény azonban nem is feltétlenül ez, hanem az, hogy a gránit oszlopot nem rögzítették semmilyen alaphoz: a saját súlya és az elhelyezés pontossága tartja jelenleg is egyben az építményt.
Az oszlopot végül 1834-ben avatták fel a szentpétervári Palota téren, ahol ma is áll. A Sándor-oszlopot azóta nemcsak az orosz győzelem emlékműveként, hanem a 19. századi mérnöki teljesítmény egyik különleges példájaként, illetve a világ egyik legmagasabb, egyetlen gránittömbből készített diadaloszlopaként is számon tartják szakértők.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban
- Nyugati kutatókat is fogadott az NDK legismertebb középkori műhelye
- Marlene Dietrichről rendez életrajzi filmet Agnieszka Holland
- Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban
- Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik
- 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban
- Röntgenvizsgálat leplezett le egy átfestett náci festményt
- Befejeződött a lajosmizsei Pusztatemplom középkori romjainak állagmegóvása 20:29
- 17. századi hajóroncs került elő egy tengeri szélerőmű építésekor 19:30
- Felkerült az UNESCO világörökségi listájára az ókori Szardeisz 18:18
- Eredeti állapotába állítottak vissza egy átfestett Rembrandt festményt 17:41
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben 17:04
- Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét 16:16
- A korai vasgyártás miatt irtották ki az európai erdőket 15:35
- Megújul a londoni Közlekedési Múzeum 14:47














