Hatszáz éven át nem változott jelentősen az ibérek génállománya

A kiterjedt archeogenetikai vizsgálat során a szakemberek ötvennégy, mintegy 2100–2700 évvel ezelőtt eltemetett újszülött földi maradványait elemezték. A minta kiválasztását a temetkezési szokások indokolták, az ibérek ugyanis a felnőttek esetében hamvasztást alkalmaztak, így a minőségi DNS-tematizálásra kizárólag a lakóépületek és termelőterek padlója alá temetett csecsemők csontjai adtak lehetőséget.

A kutatók három, a mai Katalónia területén található régészeti lelőhelyről – a bronzkor és vaskor átmenetét jelölő Els Vilars de Arbeca, a tengerparti kereskedelmi hálózatokba bekapcsolt Sant Miquel d'Olèrdola, valamint a korai római terjeszkedést mutató El Camp de les Lloses településekről – származó leleteket vizsgáltak. A technológia huszonkét esetben teljes genom, további kilenc esetben pedig az anyai ági mitokondriális DNS sikeres rekonstrukcióját tette lehetővé.

Az adatok azt mutatták, hogy a Krisztus előtt 775 körüli időszaktól a római korig a vizsgált közösségek túlnyomó többsége ugyanazt a genetikai szubsztrátumot hordozta. Felmenőik a nyugati vadászó-gyűjtögetők, az anatóliai neolitikus földművesek és a bronzkori sztyeppei populációk évezredekkel korábban letelepedett csoportjaiból kerültek ki.

Bár az ásatások során előkerült amforák, ékszerek és kerámiák intenzív földközi-tengeri kereskedelemre utalnak, a biológiai behatás elenyésző maradt. Csupán elvétve bukkantak észak-afrikai vagy kelet-mediterrán genetikai nyomokra – például egy pun kapcsolatokat feltételező csecsemő esetében Olèrdolában –, ami azt jelzi, hogy a külföldiek betelepülése és integrációja rendkívül korlátozott mértékű volt.

A kutatás rámutatott arra, hogy az Ibériai-félsziget északkeleti részén a jelentős biológiai diverzifikáció csak a római hódítással vette kezdetét. A római logisztikai és termelési tevékenységekhez köthető El Camp de les Lloses lelőhelyen már jóval sokszínűbb populáció nyomait azonosították, ami a birodalmi infrastruktúra és a hadsereg által generált nagyobb arányú népességmozgást igazolja.

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy az ibér társadalmak hierarchizálódását és komplexebbé válását nem a tengeri nagyhatalmak demográfiai térnyerése okozta, hanem az őslakos közösségek evolúciója, amely biológiai állandóság mellett építette be a saját kultúrájába a külső kereskedelem révén érkező mediterrán innovációkat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”